A Herero nép
A Namíbiai Herero nép lelkipásztori szarvasmarha-tenyésztő nemzet. úgy gondolják, hogy a kelet-afrikai tavakból vándoroltak Namíbiába körülbelül 350 évvel ezelőtt. Eredeti otthonuk Kaokolandban volt a Kunene folyó közelében, de mintegy 150 évvel ezelőtt a Herero lakosság nagy része dél felé költözött, hátrahagyva a Himba és a Tjimba törzseket.
mintegy 100 000 Herero ember él Namíbiában, és ma többnyire az ország középső és keleti részén találhatók. A Herero több alcsoportra osztható, amelyek közül a legnagyobb a Tjimba és Ndamuranda csoportok, akik Kaokolandban élnek, a Mahereo, akik Okahandja környékén találhatók, és a Zeraua, akik Omaruru környékén találhatók. A Mbandero nevű csoport Namíbia keleti részén, Gobabis városa körül foglal el egy területet, amelyet korábban Hereroland néven ismertek.
a gyarmati időszakig a Herero virágzott a központi füves területeken, ahol bőven volt legeltetés szarvasmarháik számára, de az észak felé vándorló Nama-val folytatott csaták sorozata, és még súlyosabban a német gyarmati csapatok Herero lakosságának mintegy 75% – át megsemmisítették. Becslések szerint a 80 000 Herero Namíbiában 1900-ban csak mintegy 16 000 maradt 1905-re. Ebben az időszakban Herero nagy része Botswana biztonságába menekült, de a függetlenség óta ezen emberek egy része visszatért Namíbiába.
a Herero büszke szarvasmarha-gazdálkodók, akik szarvasmarhákban mérik vagyonukat, a szarvasmarha fontossága ezeknek az embereknek még a Herero női ruháiban is nyilvánvaló. A hagyományos ruha egy viktoriánus női ruhából származik, és egy hatalmas krinolinból áll, amelyet több alsószoknya felett viselnek, egy kürt alakú kalapot (állítólag egy tehén szarvát képviseli) hengerelt szövetből is viselnek.
a hagyományos Herero fesztivált Okahandja Maherero napján tartják, amely augusztus utolsó hétvégéjére esik. A különféle félkatonai csoportok felvonulnak főnökeik előtt, a Herero nők pedig gyönyörű ruháikban sorakoznak az utcákon.