mivel a mexikói bevándorlók száma nőtt, a mexikói bevándorlók aránya is ötszörösére nőtt, 1 százalékról 1980 nak nek 5 százalék ban ben 2015. A munkaerő összetételének ez a változása valószínűleg hatással volt a helyi munkaerőpiacokon foglalkoztatott bennszülött munkavállalók munkájára és munkakörülményeire, mint az új bevándorló munkavállalók. A növekvő Mexikói bevándorlás ezen időszakában számos intézkedés azt jelzi, hogy a munkahelyi biztonság javult az Egyesült Államokban, különösen a nem Spanyol munkavállalók esetében. 1980 és 2015 között a nem halálos munkahelyi sérülések teljes aránya több mint 60 százalékkal csökkent, 8,8 / 100 munkavállaló 1980-ban 3,0 / 100 munkavállaló 2015-ben, és a jelenlegi Népességfelmérés (CPS) adatai azt mutatják, hogy a munkavállalók kompenzációjának (WC) pénzbeli juttatásának aránya a munkavállalók körében 68 százalékkal csökkent, 2,0 százalékról 1980-ban 0,64 százalékra 2015-ben. Nem született azonban konszenzus arról, hogy a munkahelyi sérülések aránya és a WC-követelések miért csökkentek ilyen drámai módon.
megvizsgáljuk, hogy a Mexikói bevándorlás milyen szerepet játszhatott az amerikai bennszülöttek munkahelyi sérüléseinek csökkenésében. A mexikói bevándorlás javította az őslakos munkavállalók munkahelyi biztonságát, ha a bevándorlók kockázatosabb munkahelyeken dolgoztak, és az őslakosok biztonságosabb munkahelyekre váltottak. Elemzésünk három kérdéssel foglalkozik. Első, a foglalkozási kockázat—annak mértéke, hogy mennyire kockázatos egy adott munka-jobban esik-e azoknak a bennszülötteknek, akik olyan államokban élnek, ahol nagyobb a Mexikói bevándorlás? Másodszor, javul‐e a nem mexikóiak munkahelyi egészsége a WC-ellátások beérkezésével mérve azon munkavállalók körében, akik jobban ki vannak téve a Mexikói bevándorlásnak? És végül, mennyi a csökkenés WC átvételi összességében magyarázható megnövekedett Mexikói bevándorlás?
annak tesztelésére, hogy a megnövekedett Mexikói bevándorlás csökkentette-e az őshonos munkavállalók foglalkozási kockázatát, az O*NET fizikai munkakörülményekre vonatkozó információinak felhasználásával elkészítjük a foglalkozási kockázat mértékét, amelyet 2010-ben összehasonlítunk a munka foglalkozási kockázatával. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy elemezzük a munkavállalók munkahelyi kockázatának időbeli változásait, amelyek a foglalkozás változásaiból fakadnak, nem pedig a munkahelyen belüli munkakörülmények javulását. A foglalkozási kockázat mértéke a foglalkozás százalékos rangja a fizikai feltételek 2010-es eloszlásában—a magasabb százalék egy olyan foglalkozásnak felel meg, amelynek nagyobb fizikai igényei vannak, és nagyobb a sérülésveszély. Állami szinten számszerűsítjük a Mexikóból érkező bevándorlást az 1980-as, 1990-es és 2000-es évtizedes népszámlálások és a 2001-2015-ös amerikai közösségi felmérések segítségével. Megvizsgáljuk, hogy a mexikói bevándorlás nagyobb növekedését tapasztaló Államokban lakó bennszülöttek nagyobb mértékben csökkentették-e a foglalkozási kockázatot, az O*NET által leírt munkahelyek fizikai követelményeivel mérve.
eredményeink azt mutatják, hogy a Mexikói bevándorlás jelentős javulást eredményez a helyi és nem Mexikói munkavállalók munkahelyi biztonságában, és összességében kevesebb WC‐követelés. Megállapítottuk, hogy a megnövekedett Mexikói bevándorlás oda vezetett, hogy a bennszülöttek átlagosan alacsonyabb foglalkozási kockázatú munkahelyeken dolgoznak. Valójában a Mexikói bevándorlás magyarázhatja a foglalkozási kockázat javulásának 26%—át az őslakosok körében 1980 és 2015 között, és ezek a hatások a közepes iskolai végzettséggel rendelkező bennszülött munkavállalók körében koncentrálódnak-azaz középiskolai végzettséggel vagy valamilyen Főiskolával.
a CPS-hez fordulunk, hogy mérjük a Mexikói bevándorlás hatását az őslakosok munkahelyi egészségére. A foglalkozás-egészségügyi mérésünk bináris mércéje annak, hogy a nem Mexikói munkavállaló beszámol-e WC-ben kapott pénzbeli ellátásokról az elmúlt évben. Az a munkavállaló, aki a munka során megsérült, és több napos munkát hagyott ki, jogosult pénzbeli ellátásokra a WC-től, így ez az intézkedés lehetővé teszi a Mexikói bevándorlás viszonylag jelentős munkahelyi egészségügyi eseményekre gyakorolt hatásának tanulmányozását. Az elemzésünk második legfontosabb megállapítása az, hogy a Mexikói bevándorlás magyarázza a WC‐igények 17% – át a nem mexikói férfiak körében 1980 és 2015 között.
ezután értékeljük a Mexikói bevándorlás szerepét a WC—követelésekben-vagyis a mintában szereplő mexikóiakkal. A mexikói bevándorlás csökkentheti az Általános WC-igénylési arányt, ha a bevándorlók egészségesebbek, mint az őslakosok, vagy ha megsérülnek, kevésbé valószínű, hogy WC-t nyújtanak be. Megállapítottuk, hogy a megnövekedett Mexikói bevándorlás valóban a WC-igények csökkenéséhez vezetett, kb 11 a WC-átvétel csökkenésének százaléka a férfi munkavállalók körében ebben az időszakban. A WC-állítások csökkenése az egyik legfontosabb foglalkozás-egészségügyi tendencia, amely az elmúlt évtizedekben bekövetkezett, és nem született konszenzus az okáról. Ezenkívül a munkáltatói WC-költségek magasak az Egyesült Államokban—összesen közel 95 milliárd dollár 2015-ben -, így a WC-átvétel csökkenő tendenciáját magyarázó tényezők megértése hatással van a munkáltatói WC-költségekre, és mi szolgáltatjuk az első bizonyítékot arra, hogy a Mexikói bevándorlás hatással volt a munkáltatói WC-költségekre. Mexikói bevándorlás nélkül a WC munkáltatói költségei magasabbak lettek volna.
megjegyzés:
Ez a kutatási tájékoztató Marcus Dillender és Melissa McInerney, “a Mexikói bevándorlás szerepe az Egyesült Államokba az őslakosok munkahelyi biztonságának javításában 1980-tól 2015-ig” Journal of Health Economics 70 (2020), https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167629619303005.