Tartalomjegyzék
Táblázatregiszter
Illusztrációregiszter
rövidítés regiszter
1. Bevezetés
2. A mai helyzet
2.1. Nokia piaci részesedése és a márka erejét
2.2. Nokia üzleti egységek
2.3. Nokia és főbb versenytársai
3. Története a Nokia cég
3.1. Cellulózmalom és papírgyártás kezdete
3.2. Gumigyártás
3.3. Kábelgyártás
3.4. Egyesülés a Nokia Corporation
3.5. Az információs technológia és a távközlés kora
4. Nokia a finn társadalom és gazdaság
4.1. Nokias hatása a munkakultúra
4.2. Nokiazation Finnország
4.3. A Nokia hatása Finnország GDP-jére
4.4. A Nokia hatása R&d kiadások
4.5. Nokias hatása a foglalkoztatásra
4.6. A Nokias hatása a termelékenységre
5. Menedzsment stratégia és a Nokia sikerét befolyásoló tényezők
6. A Nokia személyisége
7. Következtetés
7.1. A Nokia által vezetett Finnország jövője
7.2. A Nokia jövője
8. Referenciák listája
Táblázatregiszter
1. táblázat: “Az egy céges gazdaságok” 17
illusztráció regisztráció
1. ábra: a Nokia fejlődése
2. ábra: Cityman – a Nokia első mobiltelefonja
3. ábra: az elektromos és elektronikai termékek exportja a finn ipari export százalékában és a teljes export fim milliárdban kifejezve
4. ábra: R&D magánvállalkozások kiadásai Finnországban, 1990-1999
rövidítési nyilvántartás
Abbildung in dieser Leseprobe nicht entalten
Bevezetés
a szeminárium célja a Nokia cég történetének bemutatása volt, amely egy jól ismert finn mobileszköz-gyártó. A Nokia mintegy 139 000 embert foglalkoztat 120 országban, és a világ több mint 150 országában van jelen. Ez valójában csodálatra méltó eredmény egy olyan vállalat számára, amely Finnországban kis folyóparti papírgyárként kezdte meg üzleti tevékenységét. Csakúgy, mint ez a Nokia több mint 135 éve üzleti tevékenységet folytat. (A Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012)
bár a Nokia vezető multinacionális vállalat, üzleti tevékenységének jelentős része Finnországban található, ahol a vállalat székhelye az Espoo-I Keilaniemi-ben található (a Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012). Ennek eredményeként a Nokias sikere vagy kudarca döntő fontosságú a finn gazdaság számára. A Nokias electronics mellett a vállalat világszerte ismert a “Nokia-összekötő emberek” szlogenjéről, Nokia Tune csengőhangjáról vagy látványos Kígyójátékáról. Ez a szeminárium a Nokia üzleti történetét, a finn gazdaságra és munkavállalókra gyakorolt hatását, a Nokia legfontosabb személyiségeit és azokat a tényezőket tárgyalja, amelyek felelősek a Nokias sikeréért, valamint a Nokia vállalat általános hozzájárulását az üzleti történelemhez.
A mai helyzet
2.1. Nokias piaci részesedés és márkaerősség
a Nokia Corporation a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártója, globális piaci részesedése körülbelül 19,2 százalék volt 2012 harmadik negyedévében (Statista 2012). A dél-koreai multinacionális elektronika Samsung tartja az első helyet a világ mobiltelefon-piacon, mivel az első negyedévben a 2012, mint a legújabb piaci elemzés azt mutatja, hogy a Samsung szállított mintegy 93 millió telefonok szemben 83 millió rivális Nokia (Sandle 2012).
a finn Nokia vállalat azonban 1998-tól 2012-ig a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója volt (H. A.). Sajnos a Nokia piaci részesedése csökken, különösen a versenytársak, például az Apple vagy a Samsung okostelefonjainak növekvő használata miatt, amelyek például iOS vagy Google Android operációs rendszeren futnak. 2008 első negyedévében a Nokia globális piaci részesedése 39,1 százalék volt, szemben az idei 20 százalékos piaci részesedéssel (Statista 2012). A worldwide Brandirectory szerint a Nokia márkája is elveszíti erejét, a 94.helyről 2011-ben a 192. helyre esik 2012-ben (Brandirectory 2012).
2.2. Nokia Business Units
a Nokias business napjainkban négy üzleti csoportból áll, amelyek célja a kockázatok diverzifikálása és a nyereség elérése: mobiltelefonok, multimédia, vállalati megoldások és hálózatok. A vállalat nettó értékesítésének mintegy kétharmadát a Nokia mobiltelefonok nagy üzleti csoportja generálja. A Nokia Networks, amely a mobil, vezetékes, szélessávú és IP (Internet Protocol) infrastruktúrák vezető globális szállítója, a vállalat másik fontos üzleti csoportja. Ez az üzletág felel a Nokias nettó értékesítésének mintegy 30 százalékáért. Ezenkívül a Nokias hálózat több mint 130 nemzetet ölel fel. A Nokias eladásainak nagy része Európában, negyede Amerikában történik, és az eladások mintegy 20 százaléka az ázsiai-csendes-óceáni országokból származik. (Comany történetek nemzetközi Könyvtára 2001)
2.3. A Nokia és főbb versenytársai
az elmúlt években a Nokia nagyon sikeres volt az alacsony és közepes kategóriájú mobiltelefonok piacán, ahol a Nokia számos versenytársát megszüntette. Valójában nem tudtak megfelelni a Nokia heves versenyének, ezért úgy döntöttek, hogy inkább az okostelefonokra koncentrálnak. A Nokia számos versenytársát is megszüntette olyan régiókban, mint Dél-Amerika, Afrika, Kína, India és Oroszország. Ez azt jelenti, hogy a Nokia a pénzügyi növekedést tapasztaló piacokra koncentrált, és a vállalat egyedülálló piaci pozíciót tudott elérni ezeken a piacokon. (Strand Consult 2012)
másrészt az Apple és az Android készülékek nagyon sikeresek voltak azokon a piacokon, amelyek a legutóbbi pénzügyi recessziót tapasztalták. Emiatt a Nokia legnagyobb versenytársai az okostelefon-szektorban az úgynevezett Android készülékek és az Apple iPhone a piacokon, ahol a fogyasztók egyre inkább érdeklődnek az új technológia iránt, és az eszközöket életmódjuk szimbólumaként használják. A jelenlegi mobilgyártó vezető, a Samsung Android operációs rendszeren fut. Az Apple, a Nokia második legnagyobb versenytársa, iOS rendszereket használ eszközeiben. (Eaton 2011)
mivel a Nokia a mai napig nem tudott komoly alternatívát létrehozni az iPhone számára, az okostelefon-ágazat továbbra is felelős a Nokia piaci részesedésének csökkenéséért. A Nokia 2011 februárjában tette meg az első lépést, amikor a vállalat bejelentette a Microsofttal való együttműködést annak érdekében, hogy megerősítse pozícióját az okostelefonok piacán. A stratégiai partnerség célja az új Windows 7 operációs rendszer bevezetése és a következő ökoszisztéma létrehozása volt az iOS és az Android ellen. (Hivatalos honlapján Nokia, cégünk/a Nokia story 2012) a közelmúltban Nokia úgy döntött, hogy a harcot a versenytársak bevezetése a “leginnovatívabb mobil eszköz a világon”, Nokia Lumia 920, amely fut a Microsoft Windows 8. A Nokia Lumia rendkívül innovatív tulajdonságai ellenére az időzítés megnehezíti a versenyt a főbb okostelefon-vezetőkkel, mivel a versenytársakat már most is nagyra értékelik a globális piacon. Sajnos a Windows Phone és a Nokia is késett a jelenlegi okostelefon-korszakból. (Tofel 2012)
annak érdekében, hogy megőrizze pozícióját, vagy ismét vezetővé váljon a mobiltelefon-piacon, a Nokiának többet kell befektetnie a kutatásba és fejlesztésbe, hogy versenytársainál hamarabb előállhasson vonzó újításokkal, és jobban megértse fogyasztóit, mint a verseny.
A Nokia cég története
annak ellenére, hogy sok mobiltelefon-felhasználó ismeri a Nokia céget fiatal vállalatként, valamint az egyik legnagyobb piacvezetőként, amely kiváló minőségű mobiltelefonokat és berendezéseket gyárt, gyökerei a 19.századra nyúlnak vissza. A vállalat számos változáson ment keresztül jelenléte során először a finn, de később még a világpiacon is. Egy kis erdészeti vállalkozásból átalakult a gumi-és kábelgyártáson keresztül számítógépek, különösen monitorok, majd később mobiltelefonok gyártásába (Stolle 2006, 1 ff.). Mindezek mellett a Nokia cég alapítása óta jelentős hatással van a finn gazdaságra, mivel a telekommunikáció területén az egyik legnagyobb piacvezetővé fejlődött (Ali-Yrkk) 2000, 10). Ennek a fejezetnek a célja, hogy a Nokia történetének minden fontos mérföldkövét lépésről lépésre, időrendi sorrendben írja le.
3.1. Cellulózgyár és papírgyártás indul
a Nokia cég gyökerei 1865-ig nyúlnak vissza, amikor Fredrik Idestam bányamérnök létrehozta saját cellulózgyárát. A Tammerkoski zuhatagban található Finnország délnyugati részén (a Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012). Két évvel később, 1867-ben a Párizsi Világkiállításon is elnyerte. 1871-ben Fredrik Idestam megnyitotta a második malmot a Nokianvirta folyó partján. A folyó neve arra ösztönözte, hogy ugyanabban az évben hívja a Nokia Ab céget (Sahlberg 2011, 117). Ezekben az években a cég sikeres volt papír és kartonok gyártásában (Nokia, a Nokia üzleti története 2008). Ezen a ponton fontos hangsúlyozni, hogy a Nokia már a vállalat ezen korszakában minden idők egyik legfontosabb kommunikációs technológiájának, a papírnak a gyártására összpontosított. 1895-től Frederik Idestam veje, Gustaf Fogelholm vezette a céget (a Nokiáról, a Nokia története 2012). A Nokia vezető szerepet töltött be a papír-és kartondobozgyártás területén, és új gyártási módszereket is be tudott vezetni. A nagy energiaintenzitású reakció a saját erőművek felállítása volt (Pederson 2001, 328 ff.). A problémák az első, majd a második világháború kezdetével együtt jöttek létre. A háború évei a külföldi piacok bezárását eredményezték, amelyek nagyon fontosak voltak a vállalat számára. A legjelentősebb az orosz piac bezárása volt, ahol az üzleti kapcsolatok jól alakultak és zökkenőmentesen működtek (Stolle 2006, 2). A háború után a Nokia képes volt kilábalni az úgynevezett háború utáni válságból, és visszatérni nemzetközi üzleti tevékenységéhez. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag az Orosz Föderáció mellett fekszik, Nyugat-Európával együtt más skandináv országokkal folytatott üzleti tevékenységre összpontosított (Pederson 2001, 328 ff.). Ezen az üzleti területen 1970-ben változások történtek, ahol a vállalatnak lépéseket kellett tennie annak érdekében, hogy megőrizze pozícióját a versenytárs Serlachius felé, ezért krepppapírt is elkezdett gyártani. Kari Kairamo, a Nokia erdészeti ipar vezetője növelte a beruházásokat néhány akvizíció végrehajtásával együtt. 1977-ben a Nokia és versenytársa, Serlachius a British Tissue Ltd tulajdonosai lettek, majd a Nokia megvásárolta a Serlachiust. Ezen tények mellett a menedzsment egyrészt panaszkodni kezdett erre az üzleti területre, másrészt nagy beruházások célpontja volt. Ezért kezdett a vállalat új lehetőségeket, valamint új akvizíciós lehetőségeket keresni ezen az üzleti területen (Stolle 2006, 2 f.).
az 1970-es évek olajválsága erősen negatív hatással volt a vállalatra, amelyet elsősorban a Szovjetunióval folytatott korábbi kiterjedt üzleti kapcsolatok okoztak. A Finnország és a Szovjetunió közötti sokéves sikeres üzlet után Finnország kihasználhatta a különleges kereskedelmi megállapodások előnyeit, mint például a fűrészáru termékek, amelyeket szovjet olajra cseréltek. De mivel az olajárak az olajválság idején emelkedtek, az összes finn vállalat, köztük a Nokia vásárlóereje csökkent. (International Directory of Company Histories 2001)
ennek eredményeként a Nokia már nem támaszkodhatott a Szovjetunióval folytatott üzleti tevékenységére, amely az olajválság előtti teljes eladásainak körülbelül 12 százalékát tette ki. A változás 1975-ben Kari Kairamo új vezérigazgatóval együtt jött létre, és a vállalat úgy döntött, hogy nemcsak a hazai piacra összpontosít, hanem nemzetközi szinten is kiterjeszti fókuszát. Két ellentétes vélemény volt a papíriparral szemben. Egyrészt Kari Kairamo vezérigazgató akart befektetni az üzletbe, másrészt a többi menedzser inkább eladta. Attól tartottak, hogy az elektronikai üzletre való összpontosítás, miközben a többi iparágat is fenntartja, céltalan és kezelhetetlen marad. A vezérigazgató úgy döntött, hogy megtartja a papíripart és korszerűsíti. Ez megerősítené a Nokia pozícióját a stabil piacokon (International directory of Company Histories 2001). A papíripar a kiváló minőségű szövetek gyártásába költözött, de a felét 1989-ben eladták. 1990-1991 – ben a másik felét eladták, így a Nokia befejezte részvételét az erdészeti iparban. Ez azért történt, mert a Nokia úgy döntött, hogy az elektronikai üzletágban működik (Stolle 2006, 3).
3.2. Gumigyártás
a Nokia történetének másik fontos része a gumigyártás volt. 1898-ban Eduard Pol A Finn Gumigyárat hozta létre. Később a Nokia gumi üzletágává vált, amely gumi termékek hatalmas választékát gyártja, szó szerint a galoshes-től a gumiabroncsokig (a Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012). 1920-tól a Gumigyárak a Nokia márkanevet használták. Ez történt a Nokia Ab-vel való felvásárlás után, amely mind a fa, mind a gumi iparágból állt. Ebben az időben a vállalat ipari alkatrészek, gumiszalagok vagy esőkabátok gyártásával is megkezdte (a Nokia-ról, a Nokia History 2012-ről). Nagyon népszerűvé vált az országban, így szinte minden finn család büszke tulajdonosa volt a Nokia Rubber Works termékeknek. Leginkább a cipők gyártása olyan sikeres volt, hogy versenyezhetett az orosz behozatallal (Nokian Jalkineet, a történet).
Ez a siker volt az alapja annak, hogy a vállalat üzleti tevékenységét külföldi piacokra is kiterjessze. Az 1960-as években a vállalat megkezdte a téli gumiabroncsok és Lábbelik exportját, az 1980-as években pedig a gumiabroncsipar a Renkaat Oy-val való együttműködés miatt kapta a Nokian Renkaat Oy nevet. Szintén 1988-ban az együttműködést az 1988-1991-es évekig meghosszabbították, ahol a gumiipart lépésről lépésre eladták. (Stolle 2006, 3 f.)
3.3. Cable production
1912-ben Arvid Wickstr a cable Works Helsinkiben megalapította a finn Cable Works-t, amely a kábel-és elektronikai üzletágra fókuszált (Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012). A telefonok és távírók fejlődése miatt a 20.század elején nagy volt a kereslet a kábeltermékek iránt. A finn kábelművek legfontosabb termékei a telefon, távíró és elektromos kábelek voltak (Stolle 2006, 4). Az egyik fő nyersanyag a finn Rubber Works által gyártott gumi volt. A vállalat fő vevői más ipari vállalatok voltak, amelyek elektromos kábeleket és vezetékeket vásároltak (Stadler 2011, 122). De meg kell említeni a Szovjetunió Minisztériumát is, amely egyrészt igényes, de ennek ellenére nagyon fontos ügyfél volt (Ali-Yrkk 2000, 26).
a kábelgyártást is alig érintette az I. világháború és annak negatív hatásai, a megnövekedett nyersanyagárak miatt. Ezen tények ellenére a kábelgyártás az 1920-as és 1930-as években kibővíthette az üzletet, és nagyon erős lett a finn piacon (Stadler 2011, 122 f.).
Az 1950 – es években a finn Kábelművek kihasználhatták az új találmányokat – rádiók és Televíziók -, és nemcsak telefonkábeleket, hanem koaxiális kábeleket is gyárthattak. Képes volt behatolni a külföldi piacokra Európában, valamint a Közel-Keleten. Az 1960-as években a számítógépek piacra kerülésével a vállalat a gyártásra és az értékesítésre is összpontosított, és ebbe az irányba bővítette üzleti tevékenységét. A számítógépes részleg egyik része az R&D osztály volt, amely a Nokia saját termékeinek bevezetésén dolgozott. Három független iparág egyesülése után a Nokia Corporation-be, amelyet a következő fejezetben ismertetünk, a kábelgyártás továbbra is a Nokia legjövedelmezőbb üzleti területe maradt. Több bevételt termelt, mint a többi iparág együtt. A Nokia kábelgyártásának története az 1980-as években számos felvásárlással és számos országban irodák létrehozásával folytatódott. Sajnos a finn recesszió gyengítette a társaságot, amelynek eredményeként 1996-ban eladták a kábelgyártó részleget. Végül fontos hangsúlyozni, hogy a kábelgyártás nagyon fontos volt a Nokia cég számára, mert mint már említettük, ez volt a legsikeresebb divízió. Enélkül a Nokia nem tudott olyan módon fejlődni, ahogy tette. (Stolle 2006, 4 f.)
3.4. Egyesülés a Nokia Corporation-be
az 1967-es év nagyon fontos volt a vállalat számára, mivel a Nokia Ab, a finn Cable Works és a Finish Rubber Works beolvadt a Nokia Corporation-be. Abban az időben öt vállalkozásból állt: gumi, kábel, erdészet, elektronika és energiatermelés (a Nokia hivatalos honlapja, cégünk 2012). Az egyesülés célja egy nemzetközibb és liberálisabb társaság létrehozása volt három olyan társaságból, amelyek már egy bizonyos ideig azonos tulajdonban voltak (Stolle 2006, 5).
1. ábra: A Nokia fejlődése
Abbildung in dieser Leseprobe nicht entalten
a Nokia történetének jobb megértése érdekében az 1.ábra bemutatja a vállalat fejlődését, amely három független vállalat, a Nokia Forest and Power, A Finn Rubber Works és a finn Cable Works működtetésével kezdődött. Később mindannyian a finn Gumigyárak tulajdonában voltak a fent említett 1967-es egyesülésig.