tervezés és kivitelezés (1939-1944)Edit
1938-ban született meg az új budapesti repülőtér építésének ötlete. A három település (Pestszentl) határában lévő területet (Pestszentl), R. A.-Koshegyet és Vecsés A. A.-t) jelölték ki az új repülőtér területeként. A repülőteret közösen polgári-katonai-sport célokra szánták. Az északnyugati részen polgári létesítményeket, a délnyugati részen katonai létesítményeket kellett építeni. Csakúgy, mint minden épület esetében, nyilvános pályázatot is kiírtak a közlekedési épület tervezésére és kivitelezésére.
1939 decemberében, az adott év szeptemberében meghívott pályázat eredményének kihirdetése után, a K XXL-Roly D XXL-vid Jr. (1903-1973) terveit választották ki. A tervező, aki a modern magyar építészeti művészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületről álmodott, amely felülnézetből repülőgépre hasonlított. A munka 1942-ben kezdődött. A repülőtér városról való megközelítéséhez 16 kilométer (10 mérföld) nagysebességű utat építettek 1940 és 1943 között, amely a fejlesztések után ma is használatban van.
a katonai épületeket az 1940-es polgári építkezéssel párhuzamosan építették, de a háborús helyzet miatt gyorsabban. A repülés 1943-ban kezdődött a repülőtéren. A háború idején a polgári építkezés lelassult, majd 1944 elején megállt. A második világháború vége felé a repülőtér számos épülete megsérült. 1944 végére Budapest és repülőtere szovjet megszállás alá került.
rekonstrukció (1947-1950) Szerkesztés
1947-ben úgy döntöttek, hogy a repülőteret polgári repülés céljából rekonstruálják. A hároméves terv keretében 40 millió forintot szavaztak meg ezekre a munkákra. A megnyitó ünnepséget 1950 májusában tartották, és a befejezett szakaszok lehetővé tették a Magyar-Szovjet Polgg (magyar-szovjet Polgári Repülési Zrt. Kft. – MASZOVLET), 1946-ban alapították, hogy itt működjön. Abban az időben a légitársaságok csak néhány külföldi járatot üzemeltettek, különösen Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába.
Magyar L. A. A. (Hungarian Airlines – Mal) 1954.November 25-én jött létre. Az első rendszeres járat, amely a repülőtérről nyugat felé indult, a Mal volt 656 nyarán Bécsbe repült. Az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM Royal Dutch Airlines volt 1957-ben. A forgalom építése ebben az időszakban fejeződött be, és megkezdték a 2500 méteres (8202 láb) kifutópálya meghosszabbítási munkálatait. 1958 végén a kifutópályát 3010 méterre (9875 láb) meghosszabbították, a D gurulóút pedig elkészült.
folyamatos növekedés (1960-1980)Edit
megnyitása és 1960 között a repülőtéren a leszállások száma 4786-ról 17 133-ra nőtt, az utasforgalom pedig 49 955-ről nőtt 359,338 által 1960.
1965-ben tanulmány készült a repülőtér fejlesztéséről, amelyet több mint 10 éves késéssel hajtottak végre az 1970-es évek végétől. a repülés, a repülőtér és a repülésirányítás mind nagyobb kapacitást és infrastruktúrát igényelt. A légiközlekedési és repülőtéri Igazgatóság (LRI) alakult január 1-jén 1973 és végre, mint egy légitársaság, a kereskedelmi társaság, és a hatóság, valamint a befektetési, üzemeltető, és a légi navigációs feladatokat.
1974-ben az utasforgalom elérte az egymilliót. 1977-ben új irányítótornyot építettek, valamint egy második kifutópályát párhuzamosan a régivel, valamint egy technikai bázist a MAL CBC Repülőgép karbantartásához. Az új 3707 méteres (12 162 láb) kifutópálya használatát 1983 szeptemberében kezdték meg.
új infrastruktúra (1980-2000)Edit
1980-ban a leszálló repülőgépek és a kiszolgált utasok száma elérte a 32 642, illetve az 1 780 000-et. Az utasok növekvő száma nagyobb kapacitást igényelt. Új terminálról döntöttek. Az új építendő utasforgalmi épület alapkövét 16 November 1983-án fektették le. Mivel 1 November 1985, az utasok már megkapta a Terminal 2, egy 24.000 négyzetméteres létesítmény által finanszírozott Osztrák hitelek Általános Szerződési. Először a Malcl repülőgépei és utasai használták, majd a Lufthansa, az Air France és a Swissair gépei. A régi terminál továbbra is új néven, az 1.terminálon kapta a maradék légi forgalmat.
az 1990-es évek elején a Ferihegy felé vezető úton pokolgépes busztámadás történt orosz zsidó emigránsok ellen. az elkövetők a német kommunista szervezet Vörös Hadsereg frakciójának tagjai voltak.
1993-ban a Malcl elindította a repülőtér első magyar tengerentúli járatát New Yorkba. Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál elégtelennek bizonyult. A 2B terminál építését 1997-ben kezdték meg. Az új, több mint 30 000 négyzetméteres épületet egy új köténnyel együtt 1998-ban nyitották meg, az összes külföldi légitársaság oda költözött. A 2B terminál évente 3,5 millió utast fogadhat, hét kapujával és öt távállványával.
köztulajdon-magántulajdon (2000-2012)Szerkesztés
december 8-án 2005-ben 75% – os részesedést vásárolt a ferihegyi repülőtéren a BAA Nyrt. 464,5 milliárd forintért (kb. 2 dollár.1 milliárd), beleértve a működési jogot 75 évig.Október 20-án 2006, BAA bejelentette szándékát, hogy eladja részesedését a Budapest Airport egy konzorcium által vezetett német airport group, HOCHTIEF AirPort GmbH, hozzájárulásával a magyar állam.
április 18-án 2007-ben a Ferihegyi 1-es terminál felújítása elnyerte Európa legrangosabb Örökségvédelmi díját, az Europa Nostra díjat. A tervezők, kivitelezők, építők és befektetők (utóbbi BA) az Európai Bizottság és az Europa Nostra páneurópai Örökségvédelmi szervezet közös díját kapták a T1 védett műemlék tereinek, központi csarnokának, galériájának és bútorainak felújításáért.
június 6-án 2007-ben a BAA és a Hochtief AirPort (HTA) által vezetett konzorcium hivatalosan lezárta és befejezte a BAA Budapest Airport (BA) részvényeinek a HOCHTIEF AirPort Konzorciumnak történő eladását. A HOCHTIEF repülőtér konzorcium tulajdonjoga a következő volt: HOCHTIEF AirPort (49.666%), valamint három pénzügyi befektetők: Caisse de dépôt et elhelyezés du Québec, Montreal (23.167%), GIC Különleges Beruházások, Szingapúr (23.167%), valamint a KfW IPEX-Bank, Frankfurt (4.0%).
július 26-án, 2010-ben, miután befejezte a biztonsági felügyeleti vizsgálatot májusban, az EU hatóságai visszavonták a Budapest Airport hivatalos “Schengen Clear” tanúsítványát, a személyes biztonsági ellenőrzési eljárások során megfigyelt súlyos hiányosságok és a tiltott tárgyak jogosulatlan átadása miatt. Ez azt jelentette, hogy a schengeni övezet egy másik repülőterén keresztül csatlakozó utasokat biztonsággal újra kell ellenőrizni, csakúgy, mint a schengeni csatlakozáson kívüli külföldi utasokat, ami késéseket és kellemetlenségeket okoz. A repülőtér azzal érvelt, hogy még nem volt ideje teljes mértékben végrehajtani az 29 április 2010 új biztonsági intézkedéseit, amelyeket a Delta Air Lines Amsterdam “Fehérnemű bomba pánik” eseménye inspirált. A repülőtér elrendezését a kudarc ürügyeként is megemlítették. A Budapest Airport volt az első repülőtér, amelyet szigorú titkos értékeléssel ellenőriztek az új rendeletnek való megfelelés szempontjából. (Az MTI tudósítása szerint) válaszul a budapesti repülőtéren azonnal további biztonsági intézkedéseket vezettek be, amelyek mindkét terminálon késéseket okoztak. Szokatlanul hosszú utas várakozási sorokat figyeltek meg a forgalmasabb 2A-B terminálkomplexum indulási területén. Ezeket a problémákat idővel megoldották, különösen a SkyCourt terminál megnyitásával, beleértve a központi biztonsági zónát is.
November 15-én 2010-ben a Budapest Airport visszanyerte a “schengeni tiszta” státuszt, miután végrehajtotta a szükséges biztonsági intézkedéseket, majd ezt követően a repülőtér szigorú újbóli ellenőrzésen ment keresztül.
március 16-án 2011-ben a Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér neve Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre változott.
Sky Court, az új bővítési projekt, beleértve üzletek, éttermek és társalgók is összekötő terminálok 2a és 2B-ben nyílt meg 27 március 2011. Az év nyarán megkezdődött a T2 régi terminálalkatrészeinek felújítása, amely 2012-ben fejeződött be.
A Mal)összeomlása és utóhatásai (2012–) szerkesztés
A Mal) összeomlása után a Ryanair bejelentette, hogy bővíti járatait a Liszt repülőtérre. A Ryanair megkezdte a repülőjegyek nyilvános értékesítését, de a Budapest airport közölte, hogy a Társaság nem biztosította az összes szükséges résidőt (amelyet később sikeresen megtárgyaltak). Által 9 február 2012, csak hat nappal azután, hogy összeomlott a magyar nemzeti fuvarozó, Liszt Ferenc Repülőtér visszanyerte több mint 60% – a pont-pont forgalom. A Wizz Air, az Aegean Airlines, az Air Berlin, a Lufthansa és a Ryanair is bejelentette, hogy új járatokat indít.
a repülőtér azonban elvesztette a Mal) Transzferutasait, amelyek a légitársaság összeomlása előtt évente 1,5 millió utast tettek ki. A Malcl összeomlásának második hatása az volt, hogy a Malcl flotta kiszolgálására használt területek már nem generálnak bevételt, még akkor sem, ha a pont-pont forgalom helyreállt. Ezek a tényezők jelentős pénzügyi hiányokat okoztak a repülőtér bevételeiben.
2012 februárjában a Hainan Airlines bejelentette, hogy beszünteti a Budapestről Pekingbe tartó járatait. A Mal blokklánc összeomlása előtt Hainan partneri viszonyban állt a Mal Portuglivv-vel, amely magában foglalta a codeshare-t is.
2013 májusában a Hochtief Group bejelentette a HOCHTIEF AirPort Repülőtéri egységének eladását, amely a budapesti repülőtéren és más repülőtereken részesedéssel rendelkezik a kanadai Nyugdíjalap állami Nyugdíjbefektetési testületének (PSP Investments). Az eladást követően HOCHTIEF repülőtér átnevezték AviAlliance.
2015 júniusától helyreállították a transzatlanti járatokat, két légitársaság pedig Torontóba és Montrealba repült.
2015 júliusától a Budapest Airport tulajdonjoga a következő: az AviAlliance (52,666%) a kanadai PSP Investments, a Malton Investment (22,167%) a GIC Special Investments, Szingapúr, Caisse de D.
legújabb fejlesztések, A LOT Polish Airlines bázisának megnyitásaedit
261 millió eurót költöttek a repülőterek infrastruktúrájának bővítésére és korszerűsítésére 2012 decemberéig. Ezek közül a jövőbeli projektek közül több további 300 millió eurót foglal magában, és függ a szabályozási döntésektől, valamint a harmadik fél befektetőitől. 2011 óta számos projekt fejeződött be, többek között a 2a és 2b terminálok felújítása, beleértve a Skycourt fő indulási csarnokának 2012-es felavatását és a 2B terminál 2018-as bővítését, egy új üzleti és rakodótér építését Budapest Airport Business Park néven, valamint egy új repülőtéri szállodát és kibővített parkolóhelyet.
2014-ben az Emirates napi járatokat nyitott Dubaiba, az Egyesült Arab Emírségekbe A Boeing 777-300ER Repülőgép. Ezt követték az Air China Pekingi fővárosba tartó járatai, valamint az Air Transat kapcsolat Toronto Pearson felé, mindkettő az Airbus A330-at használta. Erre válaszul az Air Canada A Boeing 767-300 által üzemeltetett Air Canada Rouge-val kezdte meg működését Budapestre. 2017-re az Air Canada Rouge teljesen átvette a piacot.
2017 júliusában a LOT Polish Airlines bejelentette, hogy közvetlen járatokat indít Chicagóba és New Yorkba, így ezek az első járatok az Egyesült Államokba azóta, hogy a Delta és az American Airlines 2011-ben abbahagyta a repülést Budapestre. New Yorkot négyszer, Chicagót hetente kétszer szolgálják fel a lot zászlóshajójával Boeing 787 Dreamliner. Ugyanebben az évben a légitársaság összeköttetést létesített Krakkóval és a London–City-vel. Közvetlenül a LOT után az American Airlines bejelentette szezonális új járatát Philadelphia repülőtér amelyet Boeing 767 repülőgépük üzemeltet. 2020-ban a légitársaság megnyitja új útvonalát Chicagóba Boeing 787 Dreamliner. 2019-ben a Shanghai Airlines heti négyszeres járatot indított Sanghaj-Pudongba is Boeing 787 Dreamliner. 2019-ben a LOT Polish Airlines hatalmas bővítési programot jelentett be, új járatokkal Belgrádba, Brüsszelbe, Bukarestbe, Prágába, Szöul–Incheonba, Stuttgartba és Szófiába. A repülőgépeket a Boeing 787 Dreamliner és az Embraer E-Jet család üzemelteti.
FutureEdit
további projektek vannak a repülőtér bővítésére, beleértve egy új teherszállító létesítmény területét, valamint egy új 3-as terminált, amelyet korábban 2C terminálnak hívtak, amelyet a tervek szerint a 2a Terminál mellett 2021-re fejeznek be.
2020-ban a bloomberg jelentése szerint arról számoltak be, hogy a magyar kormány külföldi tulajdonosoktól, például a GIC-től (Szingapúri szuverén befektetési alap) és a kanadai AviAlliance-től kívánja megvásárolni a repülőteret. Orbán Viktor miniszterelnök ellenezte a 2005-ös privatizációt.