Maybaygiare.org

Blog Network

Ethnology: a kultúrák összehasonlító és analitikus vizsgálata; culturalanthropology

150visszatérés a kezdőlapra

Ethnology: a kultúrák összehasonlító és analitikus vizsgálata; kulturális antropológia. Az antropológusok célja, hogy leírják és értelmezzék a különböző társadalmi csoportok kultúrájának aspektusait-például a Kalahári vadászó-gyűjtögetőket, a kínai Kanton Delta rizsfalvait vagy a Livermore laboratórium fizikusainak közösségét. (Lásd néprajz a terepmunka módszerének leírását.) A különösen érdekes témák közé tartoznak a vallási meggyőződés, a nyelvi gyakorlatok, a rokonsági megállapodások, a házassági minták, a gazdálkodási technológia, az étrendi gyakorlatok, a nemi kapcsolatok és a hatalmi kapcsolatok. A kulturális antropológiát általában empirikus tudományként fogják fel, és ez számos módszertani és fogalmi nehézséget vet fel. Az első a megfigyelő szerepének problémája. Az idegen megfigyelő beinjektálása a helyi kultúrába elkerülhetetlenül zavarja az utóbbit. Másodszor, ott van a kulturális rendszerek közötti érthetőség problémája (radikális fordítás). A Néprajzi kutatás egyik célja olyan hiedelmek és értékek értelmezésének elérése, amelyekről úgy gondolják, hogy radikálisan különböznek a kutató saját hiedelmeitől és értékeitől; de ha ez így van, akkor kérdéses, hogy pontosan lefordíthatók-e a kutató fogalmi sémájába. Harmadszor, ott van a Néprajzi értelmezések empirikus tesztelésének problémája. Milyen mértékben korlátozzák az empirikus eljárások egy adott kulturális környezet értelmezésének felépítését? Végül ott van az általánosíthatóság problémája. Milyen mértékben teszi lehetővé az antropológusok számára, hogy egy adott helyen végzett terepmunka egy nagyobb kontextusban általánosítsanak-a régió más falvaiban, a falu által képviselt szétszórt etnikai csoportban, vagy ez a falu más időpontokban?

TheCambridge Filozófiai szótár, szerkesztette: Robert Audi (Cambridge UniversityPress, 1995)


200ethnography: az antropológusok által vizsgált technikák és eljárások nyílt végű családja; emellett más kultúrák szervezett leírása isezt a módszert. A kulturális antropológia (etnológia) elsősorban terepmunkán alapul,amelyen keresztül az antropológus a helyi kultúra (falu, szomszédság) mindennapi életébe meríti be magát, és megpróbálja összerakni a kultúra aspektusainak leírását és értelmezését. A gondos megfigyelés a vizsgálat egyik központi eszköze. Miután az antropológus a területen létrejött,megfigyelheti és feljegyezheti a társadalmi élet különböző jellemzőit az adott kontextusban-például kereskedelmi gyakorlatokat, gazdálkodási technikákat vagy házassági megállapodásokat. A második központi eszköz az interjú,mind formális, mind informális, amelyen keresztül a kutató feltárja a helyi kultúra tagjainak hiedelmeit ésértékeit. A történeti kutatás eszközei, beleértve különösen a szóbeli történelmet is, a következők: a Néprajzi kutatásban is, mivel az érdeklődésre számot tartó kulturális gyakorlatokgyakran távoli időpontból származnak.

TheCambridge Filozófiai szótár, szerkesztette: Robert Audi (Cambridge UniversityPress, 1995)


ethnomethodology: fenomenológiai megközelítés a mindennapi cselekvés és beszéd értelmezéséhez a különböző társadalmi kontextusokban; fenomenológiai szociológiából származik. A HaroldGarfinkel által bevezetett módszer célja az értelmes társadalmi gyakorlatok és a résztvevők által tapasztalt mindennapi tevékenységek kutatásának irányítása. A módszer egyik fő célja a mindennapi tevékenység alapjául szolgáló szabályok értelmezésének elérése, és ezáltal egy adott társadalmi rend normatív alapjának egy része. Az ebből a szempontból végzett kutatások általában a társadalmi tevékenység hétköznapi formáira összpontosítanak-pl. a pszichiáterek értékelik a betegek aktáit, az esküdtek a vádlottak bűnösségét, vagy a halottkémek a halál okát ítélik meg. A vizsgálatvezető megkísérli rekonstruálni egy mögöttes szabályrendszert és ad hoc eljárásokat, amelyek a megfigyelt tevékenység irányítására szolgálhatnak. A megközelítés hangsúlyozza a társadalmi gyakorlat kontextualitását-a kimondatlan közös megértések tisztaságát, amelyek irányítják és irányítják a résztvevők cselekedeteit egy adott gyakorlatban vagy tevékenységben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.