a mentális egészség és a szerhasználati rendellenességek kockázati tényezői összetettek. Ritkán fordul elő, hogy a mentális egészségi rendellenesség egyetlen tényezőnek vagy oknak tulajdonítható. Amint azt a mentális egészségről szóló bejegyzésünkben részletesen tárgyaljuk, ez a rendellenességcsoport jellemzően az egyes tulajdonságok, a társadalmi változók és a környezeti tényezők kölcsönhatásából származik. Ezeket nem csak nehéz közvetlenül azonosítani, hanem életünk során is megváltoznak és fejlődnek.
ezért óvatosnak kell lennünk, amikor megpróbálunk szoros kapcsolatot feltételezni a kockázati tényezők és a mentális egészségügyi rendellenességek között. Ennek ellenére számos olyan környezeti, társadalmi és gazdasági forgatókönyv létezik, amelyek úgy tűnik, hogy kapcsolódnak a mentális egészségügyi rendellenességek előfordulásához.6 úgy tűnik, hogy az oktatás szintje fontos kapcsolatban áll a depresszió prevalenciájával; de még ennél is erősebb a foglalkoztatási helyzetünk.
az alábbi táblázatban a 25-64 éves felnőtteknél a depresszió önjelentési gyakoriságát látjuk, amelyet a legmagasabb elért iskolai végzettség és a foglalkoztatás állapota különböztet meg (amit a bejegyzésünkben tovább tárgyalunk). Itt az ‘ aktív ‘magában foglalja az’ aktív munkát’, és a’ teljes ‘ magában foglalja a foglalkoztatottakat, az aktív munkát keresőket és a munkanélkülieket is. Ezek az adatok csak az OECD-országok számára állnak rendelkezésre; ezeket az interaktív diagram bal alsó sarkában található “országváltás” segítségével tekintheti meg.
összességében azt látjuk, hogy a depresszió általában a legalacsonyabb azok között a csoportok között, akik felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) oktatást végeztek. Ez nagyrészt következetes az egyes országokban, de a foglalkoztatási kategóriákban is. Ezzel szemben a depresszió prevalenciája általában azoknál a legmagasabb, akik nem vállaltak felső középfokú oktatást. Fontos azonban, hogy az oktatási szintek közötti különbség úgy tűnik, hogy megszűnik — és bizonyos esetekben eltűnik—, ha csak a foglalkoztatottakat vesszük figyelembe. A depresszió aránya azoknál, akik alacsonyabb középiskolai végzettséggel rendelkeznek, hasonló a többi oktatási szinthez.
számos tanulmány is erős összefüggést mutatott a munkanélküliség (valamint a munkahelyi bizonytalanság) és a depressziós tünetek fokozott kockázata között.7,8,9