az alagutak és vezetékek kiterjedt rendszerét régóta úgy tekintik, hogy segít a domb belsejében az éghajlat szabályozásában. A termeszdomb képes szabályozni a hőmérsékletet, a páratartalmat és a légzőgáz eloszlását. Egy korai javaslat egy termoszifon mechanizmust javasolt. A termeszek anyagcseréje miatt keletkező hő elegendő felhajtóerőt kölcsönöz a fészek levegőjének, hogy felfelé tolja a halomba, és végül a halom porózus felületére, ahol a hő és a gázok a porózus falakon keresztül cserélődnek a légkörrel. A felszín közelében lévő levegő sűrűsége a hőcsere miatt emelkedik, és a fészek alá kényszerül, végül ismét a fészeken keresztül. Ezt a modellt a sapkás kéményekkel rendelkező halmok számára javasolták, a Macrotermes natalensis faj által épített nagy szellőzőnyílások nélkül. Hasonló, a Veremhatáson alapuló modellt javasoltak nyitott kéményű halmokhoz. A magas kémények a felszíni határállapot miatt nagyobb szélsebességeknek vannak kitéve a talajszint nyílásaihoz képest. Ezért a Venturi-áramlás a talajszint nyílásain keresztül friss levegőt von be a halomba, amely a fészeken keresztül áramlik, végül a halomból a kéményen keresztül. Az áramlás egyirányú a veremhatás modellben, összehasonlítva a termoszifon modell keringési áramlásával.
az Odontotermes transvaalensis halom hőmérsékletét nem szabályozza a dombon belüli szellőzés. A magas kémények a Venturi-hatás miatt inkább áramlást indukálnak, és a szellőzés elsődleges elősegítői. A Macrotermes michaelseni halmokon végzett kutatások kimutatták, hogy a halom elsődleges szerepe a légzőgázok cseréje. A domb és a turbulens szél mozgási energiája közötti komplex kölcsönhatás a kolónia gázcseréjének hajtóereje. De a macrotermes michaelseni halomról szóló legújabb tanulmányok, amelyek jobban felépített egyedi érzékelővel rendelkeznek a légáramlás mérésére, azt sugallják, hogy a halomban lévő levegő nagyrészt a külső hőmérséklet napi oszcillációja által kiváltott konvektív áramlások miatt mozog. Másodlagos termikus gradiens keletkezik a domb keleti oldalának részleges napsugárzása miatt a domb előtt, nyugati oldala pedig dél után. Az érzékelő jobb megbízhatósága azt sugallja, hogy a szél másodlagos szerepet játszik a szellőzés domináns termikus mechanizmusához képest. A szél fokozza a falak közelében lévő gázok cseréjét, de nem indukál jelentős átlagos vagy átmeneti áramlást a halomban. Összességében hasonló szellőzési és hőszabályozási mechanizmus figyelhető meg a Macrotermes michaelseni és az Odontotermes obesus halmokban.