használat
A hipotézis, a törvény és az elmélet szavak különböző típusú állításokra vagy állításkészletekre utalnak, amelyeket a tudósok a természeti jelenségekről tesznek. A hipotézis olyan állítás, amely megpróbálja egységesen megmagyarázni a tények halmazát. Általában a hitelességének megállapítására szolgáló kísérletek alapját képezi. Az egyszerűség, az elegancia és a korábban megállapított hipotézisekkel vagy törvényekkel való összhang szintén fontos tényezők a hipotézis elfogadásának meghatározásában. Bár egy hipotézis soha nem bizonyítható igaznak (valójában a hipotézisek általában megmagyarázhatatlanok bizonyos tényeket), néha ésszerű kétség nélkül igazolható egy adott elméleti megközelítés összefüggésében. A tudományos törvény olyan hipotézis, amelyről feltételezik, hogy egyetemesen igaz. A törvény jó prediktív erővel rendelkezik, lehetővé téve a tudós (vagy mérnök) számára, hogy modellezzen egy fizikai rendszert, és megjósolja, mi fog történni különböző körülmények között. A jól megalapozott törvényekkel összeegyeztethetetlen új hipotéziseket általában elutasítják, kizárva a megközelítés jelentős változásait. Példa erre az energiamegmaradás törvénye, amely szilárdan megalapozott, de a kvantummechanika forradalmi megjelenésével és a bizonytalansági elvvel kellett minősíteni. Az elmélet olyan állítások halmaza, beleértve a törvényeket és hipotéziseket, amelyek megfigyelések vagy jelenségek egy csoportját magyarázzák e törvények és hipotézisek szempontjából. Egy elmélet tehát az események szélesebb skáláját magyarázza, mint egy törvény. Egy elmélet széles körű elfogadása akkor jön létre, amikor azt ismételten tesztelték új adatokon, és pontos előrejelzésekhez használták. Bár egy elmélet általában olyan hipotéziseket tartalmaz, amelyek még mindig felülvizsgálhatók, néha nehéz tudni, hogy hol ér véget a hipotézis, és hol kezdődik a törvény vagy az elmélet. Albert Einstein relativitáselmélete például olyan állításokból áll, amelyeket eredetileg hipotéziseknek tekintettek (és mertek ebben). De a relativitáselmélet minden hipotézise elérte a tudományos törvények tekintélyét, és Einstein elmélete felváltotta Newton mozgástörvényeit. Bizonyos esetekben, például a fertőző betegség csíraelmélete, egy elmélet annyira teljesen elfogadottá válik, hogy már nem nevezik elméletnek.