az 1800-as évek elején azonban egy Karl Burdach nevű német orvos megjegyezte, hogy a lentiform mag belső szakasza külön sápadt megjelenésű (a benne lévő myelinizált axonok nagy száma miatt). A magnak ezt a részét globus pallidusnak vagy “sápadt testnek” nevezte el.”
maga a globus pallidus jellemzően két részre oszlik, a globus pallidus belső szegmensre és a globus pallidus külső szegmensre.
mi a globus pallidus és mit csinál?
a globus pallidus a bazális ganglionok részének tekinthető, a magok egy csoportja, amely leginkább a mozgásban betöltött szerepéről ismert (bár számos kognitív és érzelmi funkcióban is részt vesznek). Míg a bazális ganglionok mozgáshoz való pontos hozzájárulása még mindig nem teljesen ismert, az egyik népszerű hipotézis azt sugallja, hogy a bazális ganglionok fontosak a kívánt mozgások megkönnyítésében, ugyanakkor gátolják a kívánt mozgással nem kívánt vagy ellentmondásos mozgásokat. Ha többet szeretne megtudni a bazális ganglionokról és azok funkcióiról, olvassa el ezt a cikket.
a bazális ganglionok különböző magjai (amelyek közé tartozik a caudate, a putamen, a globus pallidus, a substantia nigra és a subthalamic nucleus) úgy gondolják, hogy külön szerepet játszanak az ilyen típusú mozgásgátlásban és-megkönnyítésben. A caudate és a putamen például információt kap a kéregtől a kívánt mozgásokról—ezek a bazális ganglionok fő bemeneti magjai. A globus pallidus viszont a bazális ganglionok egyik fő kimeneti magja (a másik a substantia nigra pars reticulata). Így a neuronok elhagyják a globus pallidust, és egy olyan utat alkotnak (a thalamusban lévő relén keresztül), amely befolyásolhatja a motoros kéreg neuronjait, amelyek felelősek a mozgások megindításáért. Ezen az úton gondolják, hogy a bazális ganglionok képesek szabályozni a motoros viselkedést.
a globus pallidus neuronjai elsősorban a GABA neurotranszmittert használják, amely jellemzően gátló hatással van más neuronokra. Így a globus pallidus (és általában a bazális ganglionok) kimenete gátló. Úgy gondolják, hogy ez a gátló kimenet kissé folyamatosan fordul elő, elnyomva a nem kívánt mozgásokat. A bazális ganglionokon belüli különböző áramkörök azonban modulálhatják a globus pallidus gátló aktivitását, ily módon megkönnyíthetik vagy elnyomhatják a mozgást.
az egyik áramkör, például a közvetlen útvonal, magában foglalja a GABA neuronokat, amelyek a farokból és a putamenből (együttesen striatum néven ismert) a globus pallidusba vetülnek. Amikor a striatum jelet kap a kéregből, hogy mozgásra van szükség, ezek a GABA neuronok aktiválódnak, aktiválásuk pedig a globus pallidus neuronjainak gátlásához vezet. Ez rövid véget vet a globus pallidus mozgásának gátlásának-lehetővé téve a mozgás bekövetkezését. Úgy gondolják, hogy ez az áramkör elsősorban a globus pallidus belső szegmensét foglalja magában.
egy másik áramkör, az úgynevezett közvetett út, ellenkező hatást fejthet ki, és növelheti a mozgás gátlását. Ez az áramkör magában foglalja a subthalamic nucleus néven ismert magot, amely fokozhatja a globus pallidus gátló hatásait. Jellemzően a szubthalamikus magot gátolják azok a neuronok, amelyek a globus pallidus külső szegmenséből nyúlnak ki, de a közvetett úton, amely a jelzést elnyomja. Ez a szubthalamikus maghoz vezet, amely megkönnyíti a globus pallidus belső szegmens aktivitását, ami fokozott mozgásgátlást okoz.
a bazális ganglionok működésében (és így a mozgásban) betöltött szerves szerepe miatt talán nem meglepő, hogy a globus pallidus aktivitásának rendellenességei olyan mozgási rendellenességekhez kapcsolódnak, mint a Parkinson-kór és a Huntington-kór. De a közelmúltban az idegtudósok elkezdték vizsgálni a globus pallidus szerepét a megismerésben és az érzelmekben, valamint annak lehetséges hozzájárulását a nem mozgási rendellenességekhez, például a depresszióhoz. Úgy gondolják például, hogy a globus pallidus részt vehet a jutalomban és a motivációban. Így a folyamatos kutatás valószínűleg felfedi a globus pallidus egyéb funkcióit, amelyek messze túlmutatnak a mozgással való tipikus kapcsolatán.