Maybaygiare.org

Blog Network

intenzív életmódbeli változások szükségesek az inzulinérzékenység javításához

Kutatási tervezés és módszerek

jogosultság

összesen 440 önkéntes válaszolt a helyi hirdetésekre. A résztvevők akkor voltak jogosultak szűrésre, ha megfeleltek a következő kritériumoknak: 25-70 évesek, képesek és hajlandóak részt venni egy étrendi és testedzési programban (7), és nincs személyes története cukorbetegségnek vagy bármilyen súlyos egészségi állapotnak, pszichiátriai betegségnek vagy kábítószer-vagy alkoholfüggőségnek. A warfarint vagy orális szteroidokat szedőket kizárták, de az egyéb gyógyszereket szedőket is bevonták, ha >6 hónapig kezelték őket, és valószínűleg nem változtatták meg a gyógyszert az intervenciós időszak alatt. A szűrés magában foglalta az éhomi glükóz, inzulin és trigliceridek mérését. Azok, akiknek éhgyomri glükóz <6,1 mmol/l és rossz inzulinérzékenység (n=140) a közzétett előrejelzési egyenletünk (8) alapján jogosultak voltak euglikémiás inzulin bilincs. Azok, akiknek inzulinérzékenységi indexük van, 4.2 G · mU−1 · l−1 (g=mg · kg−1 · min−1-ben infundált glükóz) meghívást kaptak az intervenciós vizsgálatba. Ez a határérték a sovány populáció legalacsonyabb 25. centilisét jelentette (BMI <27 kg/m2). Hetvenkilenc kaukázusi férfi és nő volt jogosult, és tájékozott beleegyezését adta a tanulmányhoz, amelyet az Otago Etikai Bizottság hagyott jóvá. A szűrésre és a toborzásra 1999 februárja és 2000 augusztusa között került sor. A résztvevőket kilenc blokkból álló három csoportba randomizálták (hogy a vizsgálatba való belépés szakaszos legyen), miután rétegezték a nemet és az inzulinérzékenység mértékét.

étrendi beavatkozás

a szerény étrendi program célja a jelenlegi étrendi tanácsok tükrözése volt, és az intenzív étrend célja még alacsonyabb teljes és telített zsírbevitel, alacsonyabb étrendi koleszterinszint és magasabb rostbevitel elérése volt. A szerény program olyan étrend elérését tűzte ki célul, amelyben <a teljes energia 32% – a zsírból, 11% – a telített zsírból, 14% – A egyszeresen telítetlen zsírból, 7% – a többszörösen telítetlen zsírból, 50% – a szénhidrátból, 18% – a fehérjéből származott. A koleszterin célértékek <200 mg/nap és élelmi rost >25 g / nap. Az intenzív étrend célja a <a zsírból származó teljes energia 26% – a, <6% telített zsírból, 13% egyszeresen telítetlen zsírból, 7% többszörösen telítetlen zsírból, 55% szénhidrátból és 18% fehérjéből. A koleszterin célértékek <140 mg/nap és élelmi rost >35 g/nap voltak. Ezen makrotápanyag-célok mellett minden étrendhez meghatározták az inzulinérzékenységet fokozó tápanyagokban gazdag ételeket (9); a szerény és intenzív csoportoknak napi három vagy hét ilyen ételt kellett fogyasztaniuk. A vizsgált élelmiszerek alacsony glikémiás indexű ételeket, halat, diót, magot, gabonát, tésztát, rizst, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyeseket és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket tartalmaztak. Az étrendeket egyénileg írták fel, és az egyes résztvevők szokásos bevitelén vagy egy olyan energiaszinten alapultak, amely fokozatos és tartós súlycsökkenéshez vezetett. A megfelelést a vizsgálat megkezdésekor 4 napos étrenddel, 2 hónapos és 4 hónapos étrenddel, valamint egy napi adatrögzítő lappal értékelték, ahol az ajánlott élelmiszerek típusát és mennyiségét rögzítették. A diétás rekordokat a Diet Cruncher for Macintosh (1.1.0 verzió) segítségével elemeztük; Marshall-Seeley, Dunedin, Új-Zéland), amely a New Zealand Institute for Crop and Food Research (10) élelmiszer-összetételre vonatkozó adatait használta fel. Az adatbázisban nem történt módosítás. Az adatbázisban nem szereplő ételeket úgy kódolták, hogy ugyanazokat a helyettesítéseket végezzék el, és a résztvevőket arra kérték, hogy adjanak recepteket, hogy az egyes összetevőket a megfelelő mennyiségben vegyék be és elemezzék. Néhány ételt ingyenesen szállítottak (gabonafélék, alacsony zsírtartalmú kenhető és repceolaj), és minden étrendi információt, beleértve a megfelelő élelmiszerek listáját, az étkezési tervek mintáját, az elkerülendő ételeket, a szakács-és előkészítési tanácsokat és a recepteket.

gyakorlati beavatkozás

a kiinduláskor a fizikai aktivitásban való közelmúltbeli részvétel értékelése a Life in New Zealand validált kérdőív (11). Az egyedileg tervezett edzésprogramot úgy tervezték, hogy 30 perc aktivitást tartalmazzon 5 nap/hét (különböző intenzitással, csoporttól függően), és figyelembe vette az előnyben részesített tevékenységeket. Az egyéni vagy csoportos helyzetben részt vevő minden résztvevővel hetente legalább egyszer gyakoroljon gyakorlati tanácsadót, hogy biztosítsa a megfelelő tevékenységek kiválasztását, valamint a motiváció és a megfelelés fokozását. A szerény testmozgási beavatkozási program a tevékenységre vonatkozó jelenlegi egészségfejlesztési ajánlásokon alapult, amelyek nem határozzák meg a pulzuscélokat (2). Az intense exercise intervention program célja, hogy megfeleljen az 1990-es American College of Sports Medicine irányelveinek a kardiorespirációs és izom fitnesz fejlesztésére és fenntartására (12). A résztvevőket arra ösztönözték, hogy hetente ötször edzjenek, munkamenetenként legalább 20 percig, az életkor által előre jelzett maximális pulzusszám 80-90%-ának intenzitásával. Az intenzív program résztvevői számára edzőtermi tagságot biztosítottak, hogy ösztönözzék az erőteljes tevékenységben való részvételt és az ellenállóképzésben való részvételt legalább hetente kétszer. A fizikai aktivitás típusát és időtartamát a résztvevők mindkét beavatkozási csoportban rögzítették egy napi lapon (hetente gyűjtve). A kontrollcsoportot felkérték, hogy folytassa a szokásos étrendet és testmozgást a 4 hónapos kísérleti időszak alatt.

klinikai látogatások

az euglikémiás inzulinbilincs vizsgálat idején éhomi vérmintákat vettek a lipidméréshez, és megismételték az antropometriai és vérnyomásméréseket. A résztvevőket a három csoport egyikébe randomizálták, és 1 héten belül kettős energiájú röntgen abszorpciós (DXA) vizsgálatot és gyakorlati tesztet végeztek. Mindezek az intézkedések kiindulási adatokat képeztek. A beavatkozást az összes kiindulási intézkedés összegyűjtése után azonnal megkezdték. Az intervenciós csoportok résztvevőit a kutatók hetente látták súlymérésre, valamint rövid étrendi és testmozgási értékelésre. Ha a résztvevők nem vettek részt, telefonon felvették velük a kapcsolatot, megbeszélték az előrehaladásukat, és további találkozót tartottak. Minden havi intervallumban az intervenciós csoportok résztvevői a következő méréseket végezték: súly, derék és csípő mérések, vérnyomás, éhomi vérvizsgálat glükózra, inzulin és lipid profil, valamint egy 1 mérföldes séta teszt. A kontrollcsoporttal a 4 hónapos időszak végéig nem került kapcsolatba, amikor a kiindulási intézkedéseket megismételték minden résztvevőn.

az eredmény mérésére szolgáló módszer

a derék és a csípő kerületének, a vérnyomásnak, az éhomi inzulinnak, a glükóznak és a lipideknek a mérésére szolgáló eljárást már korábban leírták (8). A súlyt ugyanazzal a kalibrált elektronikus mérlegkészlettel mértük,és minden résztvevőt cipő vagy nehéz ruházat nélkül mértünk. A toborzott résztvevők utolsó 50%-ánál volt orális glükóz tolerancia teszt (OGTT), amely 75 g dextrózt tartalmazó oldat lenyelését jelentette 10 órás éjszakai böjt után, majd vénás vércukorszint-rajz 120 perc (13). A testösszetételt DXA-val mértük, amely egy érzékeny teszt a sovány és zsírtömeg in vivo változásainak mennyiségi meghatározására (14) és a regionális zsíreloszlás értékelésére (15). Az összes testszkennelést ugyanazon a Lunar DPXL (Lunar, Madison, WI) szkenneren végezték a vizsgálat kezdetekor és a vizsgálat végén minden <120 kg súlyú résztvevőn, a gyártó által ajánlott betegpozícionálási és szkennelési sebesség alkalmazásával. Az összes vizsgálatot L.35 (Lunar) szoftvercsomaggal elemeztük. A variációs együtthatók 2,6% voltak a zsírtömeg, 2,5% a teljes testzsírszázalék, <3% a regionális zsírmérések, és 0,88% a sovány tömeg esetében (15).

az inzulinérzékenységet az euglikémiás inzulin bilincs segítségével mértük, az inzulint (Actrapid) 40 millió e · m–2 · min–1 adagban infundálva, a vércukorszintet a lehető legközelebb tartva a 4, 5 mmol/l-hez (8). Ellentmondásos, hogy a zsírszövet milyen mértékben járul hozzá a glükóz ártalmatlanításához; ezért a DXA-ból (Gffm=GBW · súly–1 · sovány testtömeg–1) számított teljes testtömegre (GBW) és zsírmentes tömegre (gffm) adott glükózt fejeztük ki mg · kg–1 · min–1-ben. A Gbw–t és a Gffm–et önmagában kell jelenteni, és el kell osztani az átlagos inzulin (I) szinttel a vizsgálat utolsó 60 percében (Gbw/i és Gffm/i), G · mU-1 · l-1-ben. A Vo2max· tesztet nem tartották megfelelőnek ülő túlsúlyos felnőtteknél; ezért az aerob fitneszet egy motorizált futópadon végzett szubmaximális sétateszt segítségével becsülték meg (Quinton Series 90 Q65; Quinton Instrument, Seattle, WA) módosított Bruce protokoll alapján (16). A tesztet akkor fejezték be, amikor a cél pulzusszámot (az életkor által előre jelzett maximum 75%-a) elérték, vagy a testmozgást nem lehetett folytatni. Azokat, akik a blokkoló gyógyszert szedték, kizárták. A percenkénti szellőzést (ve), az oxigénfogyasztást (Vo2) és a szén-dioxid-termelést (VCO2) nyílt spirometriával/közvetett kalorimetriával mértük (Sensormedics metabolikus Cart 2900Z BXB; Sensormedics, Anaheim, CA). A gázelemzőt minden vizsgálat előtt standard keverékekkel kalibráltuk. Az átlagos pulzusszámot és a Vo2-t minden 3 perces szakasz utolsó percére számítottuk. Egy szakasz szerepelt, ha az alany befejeződött >2 perc. Ha a pulzusszám <100 bpm volt, akkor a becsült Vo2max-ban csak azokat a szakaszokat használták, amelyekben a pulzusszám legalább 5 bpm-rel nőtt az előző szakaszhoz képest. A pulzusszámot a Vo2-hez viszonyítva ábrázoltuk, és a becsült Vo2max értéket a becsült maximális pulzusszámra extrapolálva határoztuk meg. A gyakorlati teszteket kizárták ebből az elemzésből, ha kevesebb, mint három szakasz fejeződött be, vagy ha hiányos volt a gázgyűjtés.

statisztikai módszerek

a minta méretének kiszámítása a log-transzformált inzulinérzékenységi index (Gffm/i) SD-jének becslésén alapult, amely 0, 25 volt. Így a három csoportban a 25-ös mintaméret 80% – os esélyt adna a Gffm/i 20% – os javulásának kimutatására az 5% – os szignifikancia szint felhasználásával. Regresszióanalízist alkalmaztak a kiindulási méréssel kovariánsként a kezelési csoportok összehasonlítására a kontrollcsoporttal. A STATA statisztikai szoftver 7.0-s verzióját (Stata, College Station, Texas) használták. Az összes főbb végpontot a kezelési csoportok ismerete nélkül értékelték.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.