embriológiai szempontból a máj ventrális divertikulumként növekszik az elülső rész és a középső rész találkozásából a ventrális mesogastriumba (a septum transversum caudalis része; a koponya része képezi a membránt). Ugyanez a divertikulum képezi az epehólyagot és az epevezetékeket is. A ligamentum teres hepatis az obliterált köldökvéna, amely csatlakozik a bal portális vénához; a ligamentum venosum az obliterált ductus venosus, amely a bal portális vénához csatlakozik a bal májvénához.
a máj felső felülete az ötödik interkostális tér szintjén van. A máj felső, elülső, hátsó és jobb felületei folyamatosak egymással, és a membránhoz és az elülső hasfalhoz kapcsolódnak.
az elülső felületet az alsó (zsigeri) felülettől egy éles elülső (alsó) szegély választja el, amely mély inspirációval klinikailag tapintható. Az alsó felület a máj hajlításához kapcsolódik (az a terület, ahol a függőleges emelkedő (jobb) vastagbél derékszögű fordulatot vesz, hogy vízszintes keresztirányú vastagbélré váljon), jobb vese, keresztirányú vastagbél, duodenum és gyomor.
a máj alsó felületén H alakú repedés van. A H jobb függőleges karját az epehólyag elöl, Az alsó vena cava (IVC) pedig hátul alkotja; hiányos, a kettő között a farok folyamata van. A H bal függőleges karját az elülső ligamentum teres hepatis, a mögött pedig a ligamentum venosum alkotja.
a H keresztirányú végtagja a porta hepatis (hilum), egy 5 cm-es keresztirányú hasadék (rés) a máj alsó felületén, elöl a quadrate lebeny, hátul pedig a caudate lebeny. Ez tartalmazza a közös máj csatorna (CHD) elöl és jobbra, a megfelelő máj artéria előtt és balra, és a portális véna mögött, zárt a hepatoduodenalis ínszalag (HDL), amely 2 réteg kisebb omentum.
anatómiai felosztások
anatómiailag a májat a falciform ligamentum egy nagyobb jobb lebenyre és egy kisebb bal lebenyre osztja (lásd az alábbi képet). Ez a felosztás azonban műtétileg nem használható.
máj és epehólyag, elülső nézet. sebészeti szempontból a májat majdnem egyenlő (60:40) méretű jobb és bal lebenyekre osztják egy nagy repedés (Cantlie vonal), amely az epehólyag fossa elől az IVC fossa mögött fut. Ez a felosztás a máj artéria és a portális véna jobb és bal ágain alapul (lásd az alábbi képet), az epe (máj) csatornák mellékfolyói követik. A középső májvéna (MHV) Cantlie vonalán fekszik. A bal oldali kocsány (bal máj artéria, a portális véna bal ága, bal májcsatorna) hosszabb extrahepatikus pályával rendelkezik, mint a jobb.
a máj artériái és vénái, elülső nézet. minden lebeny 2 szektorra oszlik. A jobb májvéna (RHV) a jobb lebenyt elülső és hátsó szektorokra osztja; a bal májvéna (LHV) a bal lebenyt mediális (quadrate) és laterális szektorokra osztja. Míg a falciform ligamentum és a köldökzsinór a máj felszínén a bal oldalsó és a bal mediális szektorok közötti felosztást jelöli, a jobb elülső és a jobb hátsó szektorok között nincs felületi jelölés. A jobb lebeny hátsó szektora és a caudate lebeny nem látható a máj elülső nézetében; a jobb lebeny elülső szektora képezi a jobb oldalsó határt ebben a nézetben.
a szektorok tovább vannak osztva szegmensekre (a Couinaud után); minden szegmensnek saját vérellátása és epeelvezetése van. A jobb lebeny elülső szektora superior (VIII) és inferior (V) szegmenseket tartalmaz. A jobb lebeny hátsó szektorának felső (VII) és alsó (VI) szegmensei vannak. A bal lebeny mediális szektora (quadrate lebeny, IV szegmens) műtéti szempontból a bal lebeny része, de a középvonaltól jobbra fekszik; tovább oszlik egy felső alszegmensre (A) és egy alsóbbrendű alszegmensre (B) (megjegyzés: A japán sebészek a B felső és az a alsó szegmenst nevezik). A bal lebeny oldalsó szektora a II. és III. szegmenst tartalmazza.
a caudate lebeny (I. szegmens) a máj alsó felületén lévő kisebb sac-ban fekszik a jobb oldali IVC, a bal oldali ligamentum venosum és az elülső porta hepatis között (lásd az alábbi képet). A caudate lebenynek három része van: egy bal spigeli lebeny, egy paracaval rész és egy caudate folyamat, amely összeköti a caudate lebenyt a jobb lebenygel. A caudate lebeny számos kis ágat kap a jobb máj artériából (RHA), az LHA-ból, a portális vénából és az összefolyásból; az epevezetékek hasonlóan ürülnek.
megjegyzés: a Caudate ‘ lebeny ‘nem lebeny, hanem szegmens (I); a bal oldali’ szegmens ‘ nem szegmens, hanem szektor, amely két szegmenst tartalmaz (II és III).
máj és epehólyag, hátsó nézet. a komputertomográfián (CT) a portális véna ágai (a bal oldali magasabb, mint a jobb) a máj jobb és bal lebenyét felső és alsó részre osztják. A máj felső fele (jobbról balra) a VII, VIII, Iva és II szegmensekből áll; az alsó fele (jobbról balra) a VI, V, IVB és III szegmensekből áll.
ennek megfelelően a jobb oldali portális véna a jobb lebeny hátsó szektorát VII (felső) és VI (alsó) szegmensekre, a jobb lebeny elülső szektorát pedig VIII (felső) és V (alsó) szegmensekre osztja. A bal oldali portális véna a bal lebeny (quadrate lebeny) mediális szektorát a (superior) és B (inferior) alszegmensekre, a bal lebeny oldalsó szektorát pedig II (superior) és III (inferior) szegmensekre osztja.
szalagok
a falciform ligamentum (amely a májat egy nagyobb anatómiai jobb lebenyre és egy kisebb anatómiai bal lebenyre osztja) 2 réteg peritoneummal rendelkezik; a máj anterosuperior felületét az elülső hasfalhoz és a membránhoz rögzíti. A falciform ligamentum szabad széle tartalmazza a ligamentum teres hepatis-t (a máj kerek szalagja): a megsemmisített köldökvénát, amely a máj alsó felületéhez kapcsolódik a jobb oldali IV., a bal oldali III. szegmens között. A ligamentum venosum (az obliterated ductus venosus) A máj alsó felületéhez kapcsolódik a caudate lebeny és a bal oldali szektor között.
a máj superoposterior felületén koszorúér és bal háromszög alakú szalagok vannak; a szívkoszorúér-szalag 2 levele között az IVC jobb oldalán a máj csupasz területe, amely érintkezik az alsó vena cava-val és a membrán alsó felületével. A falciform ligamentum folyamatos a koszorúér-szalag elülső rétegével. A bal oldalon a koszorúér-szalag elülső és hátsó rétegei egyesülnek, hogy a bal háromszög alakú szalagot képezzék. A jobb oldalon a koszorúér-szalag elülső és hátsó rétegei egyesülnek, hogy a jobb háromszög alakú szalagot képezzék.
A jobb oldali koszorúér-szalag hátsó rétegét hepatorenalis ligamentumnak nevezzük. A hepatorenalis tasak a jobb háromszög hátsó rétege alatti terület, a koszorúér-szalag pedig a jobb vese felett. A kisebb omentum a májat a gyomor kisebb görbületével és a duodenum első részével köti össze a hepatogastricus és a hepatoduodenalis ínszalagokon keresztül.
az Inferior vena cava ligamentum egy szövethíd a jobb lebeny hátsó felülete és a caudate lebeny között az inferior vena cava mögött.
vérellátás
a máj egyedülálló kettős vérellátással rendelkezik (körülbelül 1500 mL/perc) mind a megfelelő máj artériából (20-40%), mind a portális vénából (60-80%; lásd az alábbi képet).
a máj artériái és vénái, elülső nézet. a celiakia törzs (tengely) a hasi aorta elülső felületéről a T12 – L1 szintjén jön le a membrán jobb és bal oldali crura között. Ez egy rövid szerkezet (körülbelül 1 cm), amely trifurcates a közös máj artéria (CHA), a lép artéria, és a bal gyomor artéria (LGA).
a Cha jobbra halad a hasnyálmirigy proximális testének felső határán. Miután leadta a gastroduodenalis artériát (GDA) a duodenum első része mögött a hasnyálmirigy nyaka felett, a HDL-ben (a kis omentum szabad széle) az epevezeték bal oldalán és a portális véna előtt folytatódik. A máj hilumában Y alakú módon osztódik az RHA-ra és az LHA-ra, az RHA pedig a CHD mögött emelkedik; a cisztás artéria általában az RHA egyik ága.
a felső mesenterialis véna (SMV) és a hasnyálmirigy nyaka mögötti lépvénák egyesülésével létrejövő portális véna a gastrointestinalis (GI) traktusból (SMV és inferior mesenterialis véna), valamint a lépből és hasnyálmirigyből (lépvénából) gyűjt vért. Ezután felemelkedik a HDL-ben a CBD és a megfelelő máj artéria mögött, és T-alakú módon osztja a jobb és a bal portális véna ágakat a máj hilumában. A jobb oldali portális véna a máj parenchymáján belül egy függőleges jobb elülső ágazati ágra oszlik (amely ezután V és VIII szegmentális ágakra oszlik) és egy vízszintes jobb hátsó ágazati ágra (amely ezután VI és VII szegmentális ágakra oszlik). A bal oldali portális véna a IV szegmens alja alatt fut, amelyhez több apró ágat ad ki; ezután belép a máj parenchyma ahol ágakra oszlik a IV, III és II szegmensekre.
a hiláris lemez egy fibroareoláris Szövet kondenzációja, amely a máj hilumának alsó felületén fekszik, elválasztva a biliovaszkuláris kocsánytól a Porta hepatisnál; a jobb és a bal oldali portál kocsány mentén ujjszerű hüvelyként folytatódik.
a bal portális véna a köldökvénához kapcsolódik a ligamentum teres hepatis-on keresztül, a bal májvénához pedig a ligamentum venosum-on keresztül. A portális vénás rendszer (2 kapilláriscsoport, az egyik a kiürített szervben, a másik a májban) nem rendelkezik szelepekkel.
Portoszisztémiás kapcsolatok vannak jelen a gastrooesophagealis területen (a bal gyomorvénás nyelőcső mellékfolyója és az azygos véna nyelőcső mellékfolyói között), a végbélben (a felső, középső és alsó végbélvénák között), a köldök körül (a bal portál, a köldökzsinór és a paraumbilikus vénák, valamint a felszíni és mély epigasztrikus vénák között), valamint a retroperitoneumban (a kólika és a lépvénák, valamint a vese és a hátsó parietális vénák között).
A három májvéna (RHV, MHV és LHV) nagyrészt intrahepatikusak és a máj hátsó felületén fekszenek. Az MHV és az LHV csatlakozhatnak, hogy egy közös törzset képezzenek, mielőtt az IVC-be leeresztenék. Az IVC a máj hátsó felületén fekszik egy horonyban (vagy néha alagútban) a jobb oldali csupasz terület, a bal oldali caudate lebeny és az elülső caudate folyamat között.
CT anatómia
kontrasztanyagos CT vizsgálat esetén a jobb májvéna (vízszintes) a jobb hátsó szektor és a jobb elülső szektor között helyezkedik el; a középső májvéna (függőleges) a jobb elülső szektor és a IV szegmens között helyezkedik el; a bal májvéna pedig a bal mediális szektor és a bal laterális szektor között helyezkedik el. A portális véna jobb és bal ágakra történő bifurkációja elválasztja a koponya szegmenseket (VII, VIII, IVa, II) a caudalis szegmensektől (VI, V, IVb, III).