–

Az iszlám Irak hivatalos vallása, a lakosság többsége muszlim (97%). Vannak keresztények, jazidik és Mandeusok kis közösségei is. A vallás mélyen összefonódik Irak mindennapi életével, kormányával és politikájával. A nem muszlim kisebbségek száma azonban drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, mivel az ország tele van szektás feszültségekkel és konfliktusokkal. Ezt tükrözi az iraki menekültek vallási hovatartozásának statisztikája az angol nyelvű országokban; a menekültek és áttelepítettek többsége kisebbségi valláshoz tartozik Irakban. Például a 2011. évi Ausztrál népszámlálás rögzítette, hogy az Ausztráliában élő iraki születésű emberek többsége katolikus kereszténynek (35,7%), 32% muszlimnak, 11,9% pedig asszír Apostoli kereszténynek vallotta magát. További 20,4%-UK valamilyen más hithez, 1,6% – uk pedig nem vallásosnak vallotta magát.

kisebbségi elismerés

Az Iraki alkotmány azt állítja, hogy elismeri és védi a muszlim, keresztény, jazidi és Sabaean-Mandaean vallások gyakorlatát. A nyilvános nyilvántartásból nem derül ki, hogy egy személy melyik Vallási felekezethez tartozik, vagy hogy szunnita vagy síita. a nemzeti személyi igazolvány megszerzéséhez azonban az állampolgároknak azonosítaniuk kell magukat/regisztrálniuk kell ezen vallások valamelyikét.1 személyi igazolvány nélkül az irakiak nem szerezhetnek útlevelet, nem regisztrálhatnak házasságot, nem férhetnek hozzá a közoktatáshoz és más közszolgálatokhoz. Például az iraki alkotmány kifejezetten megtiltja a Bahtinin ‘Caetlin hit gyakorlását, ami azt jelenti, hogy minden olyan személy, aki önmagát Bahtinin’ caetlinként azonosítja, nem képes megfelelő polgári státuszt szerezni. Mint olyan, az el nem ismert kisebbségi hithez tartozó embereknek gyakran magukat muszlimnak kell azonosítaniuk. Sajnos még azokban az esetekben is, amikor a vallási kisebbségek alkotmányos elismerésben részesülnek, ez a hivatalos státus sokakat nem tudott megvédeni a megfélemlítéstől és a büntetőeljárástól, például az emberrablástól és a vagyon megsemmisítésétől.

Iszlám Irakban

Irak muszlim többségű ország volt a Mohamed próféta halálát körülvevő időszak óta. Mint ilyen, az ország kulturális és nemzeti identitását mélyen formálja a vallás. Az iszlámba vetett hit Irakban naponta kifejeződik öltözködés, étkezési szabályok, rendszeres imák és nyelv által. Például egy iraki férfi, aki elkötelezett az Iszlám iránt a politikában és a társadalomban, elég hosszú szakállat növeszthet, hogy jelezze vallási kapcsolatát. Az Allah iránti tisztelet nagyon nyilvánvaló abban is, ahogyan sokan beszélnek; gyakori, hogy a dicséretet alkalmi beszélgetésbe csúsztatják.

Az Iraki muszlim népesség különösen összetett, mivel nagy számú követője van mind a szunnita, mind a síita szektából. Becslések szerint a lakosság 55-60% – a síita, míg nagyjából 40% – a szunnita muszlim. Valójában Irak Az egyetlen Arab állam, amelyben a síita muszlimok alkotják a többséget. Sok szunnita azonban vitatja kisebbségi státuszát, és nem bízik a vallási becslésekben. A legtöbb síita muszlim etnikailag Arab, de vannak török és kurd síita muszlimok is. Becslések szerint a szunnita muszlim lakosság 60% – A Arab, 37,5% – a kurd, 2,5% – a pedig török.2

Irak küzdött a szunnita és síita lakosság közötti szektariánus feszültségekkel. A szunniták és a síiták teológiailag különböznek abban, hogy különböző meggyőződéseik vannak arról, hogy kinek kellett volna átvennie a hatalmat Mohamed próféta halála után. Ma azonban a kortárs különbségek általában a kormány képviseletére és a politikai hatalomhoz való jogosultságra irányulnak Irakban. A szunnita-síita kapcsolat tovább romlott az Egyesült Államok vezette iraki invázió és az azt követő beavatkozás során az ország politikájába. Az ISIS kihasználta a szunniták és a síiták közötti vitákat, hogy elősegítse kampányukat. Szunnita fundamentalista csoportként képesek voltak támogatást mozgósítani a nagyrészt síita iraki hadsereg ellen, amely a síitákat a szunnita emberek sérelmeinek forrásaként fogalmazta meg.

Iraki keresztények

Irak évezredek óta ad otthont a keresztény közösségeknek. Mielőtt az iszlám lett az uralkodó vallás (i.sz. 634 körül), Irak többségi keresztény föld volt. Négy fő keresztény egyházi testület van: a Káldeusok (káldeai katolikus keresztények), asszírok (Keleti asszír egyház) vagy Nesztoriak (keleti ősi Apostoli Egyház), a nyugat-szíriai vagy jakobita (szíriai ortodox egyház) és a keleti ortodox (Antiochiai keleti ortodox patriarchátus és egész Kelet).

a legtöbb iraki keresztény káldeus (körülbelül 67%), további 20% pedig asszír.3 Ez a két egyház etno-vallásos, így követőikről úgy gondolják, hogy a legkorábbi keresztény közösségek leszármazottai. Valójában az ember keresztény hite és követése gyakran korrelál etnikai hovatartozásával Irak egész területén, mivel szinte minden iraki keresztény egy etnikai kisebbségi csoporthoz tartozik. Például a legtöbb örmény keresztény. A keresztény közösségek többsége az arab helyett az etnikai hovatartozásukra jellemző neoarámi nyelveket is beszél.

a 20. század elején becslések szerint 800 000-1, 4 millió keresztény volt Irakban. Az évek óta tartó politikai instabilitás és a vallási üldöztetés miatt azonban a lakosság száma 250 000 alá csökkent.4 A felkelő iszlám csoportok (mint például az ISIS) a keresztényeket célozták meg, gyakran elrabolták vagy megölték őket, és elpusztították egyházaikat és közösségeiket. Az iraki keresztényeket továbbra is zaklatják és bántalmazzák a regionális milíciák és a belső biztonsági erők. Sokaknak menekülniük kellett, vagy tragikus következményeket kellett kockáztatniuk. Mint olyan, Az Ausztráliai Iraki lakosság többsége keresztény, mivel védelmi igényeik megalapozottak voltak. A 2011-es népszámlálás szerint az Ausztráliában élő iraki születésű emberek 36% – A Katolikus kereszténynek vallja magát (beleértve a Káldeaiakat is), 12% pedig asszír Apostoli egyházakkal azonosul.

a Yazidis

a Yazidis (vagy Yezidis) egy etno-vallásos csoport, amely szinkretikus vallást gyakorol. Hitük egyesíti a zoroasztrianizmus, az iszlám, a kereszténység és a judaizmus aspektusait. Hisznek egyetlen Istenben, amelyet hét angyal segít, amelyek közül a legrangosabb a Pávakirály (Malak Tawous). A Yazidi vallásban az ember naponta ötször imádkozik ehhez az angyalhoz.

a jazidik endogámok abban a tekintetben, hogy elvárják, hogy a valláson belül házasodjanak. A yazidit, aki a hiten kívül házasodik, akkor úgy tekintik, hogy automatikusan áttért házastársa vallására. A jazidik etnikailag kurdnak vallják magukat, és kurdul beszélnek. Mind a jazidik, mind a muszlim kurdok között azonban továbbra is vita folyik arról, hogy különálló etnikai csoportot alkotnak-e a nagyobb kurd lakosságtól.

a jazidi vallás és közösség Irakból származik, de népességük csökkent. 2014-ben az ISIS arra törekedett, hogy “megtisztítsa”Irakot a nem iszlám befolyásoktól a jazidik lemészárlásával, akiket hitetleneknek és “ördögimádóknak” neveznek. Ezreket öltek meg vagy haltak éhen, mivel erőforrásaikat elvágták. Több ezren menekültek el a vallási üldözés, az emberrablás, a rabszolgaság és a halál elől. A jazidi vezetők legfrissebb jelentései szerint 350 000-400 000 ember marad az ország északi részén. Sokan Nyugat-Európában kerestek védelmet, mások Ausztráliában telepedtek le.

1 muszlim, keresztény, jazidi vagy Sabaean-Mandaean

2 demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal, 2017

3 demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal, 2017

4 demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Hivatal, 2017