Novae és szupernóvák

A nova egy fehér törpe csillag felszínéről származó robbanás egy bináris csillagrendszerben. A nova akkor fordul elő, amikor a fehér törpe, amely egy egyszer normális csillag sűrű magja, “ellopja” a gázt a közeli társcsillagából. Amikor elegendő gáz halmozódik fel a fehér törpe felszínén, robbanást vált ki. Rövid ideig a rendszer akár milliószor fényesebb is lehet, mint a normál. Mindaddig, amíg továbbra is gázt vesz a társcsillagából, a fehér törpe rendszeres időközönként Nova kitöréseket okozhat. A szupernóva egy erőszakos csillagrobbanás, amely olyan fényesen ragyoghat, mint egy milliárd normál csillag teljes galaxisa. A csillagászok a szupernóvákat két csoportra osztják: I. típusú és II. típusú. az I. típusú szupernóvák valószínűleg úgy alakulnak ki, hogy egy fehér törpe “ellopja” a forró gázt egy társcsillagtól. Ha elegendő gáz halmozódik fel a fehér törpe felületén, egy elszabadult termonukleáris robbanás darabokra robbantja a csillagot, semmit sem hagyva hátra. Ezek a legfényesebb szupernóvák, és felhasználhatók más galaxisok távolságának mérésére. Típusú szupernóvák a csillagok evolúciójának utolsó szakasza, amelyek legalább nyolcszor olyan masszívak, mint a nap. Egy ilyen csillag eléri azt a pontot, ahol már nem képes nukleáris energiát előállítani a magjában. Az energia által létrehozott külső nyomás nélkül a gravitáció győz, és a csillag magja összeomlik, hogy neutroncsillagot vagy fekete lyukat képezzen. A csillag külső rétegei hevesen “visszapattannak”, a fénysebesség több százalékával robbantanak az űrbe.