Retorikai kontextus *

a retorikai kontextus

• annak tanulmányozása, hogy egy alkalom, egy környezet, amelyben a kommunikáció zajlik, hogyan alakítja az értelmezést, az érvelést és a kompozíciót.
• egy elmélet, egy fogalmi modell, egy keretrendszer, amely arra törekszik, hogy azonosítsa és elmagyarázza, hogy a változók (pl. közönség, Alkalom, szükségesség& Kairos, cél, szöveg, író) egy környezetben és időben kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy formálják, mikor, hogyan és mit kommunikálnak, értelmeznek és értelmeznek az emberek.

kulcsszavak: ismeretelmélet; retorika;

Alternatív cím(ek): retorikai helyzet; retorikai Alkalom.

a retorikai kontextus rendkívül fontos, átalakító fogalom mindenki számára, aki reméli, hogy jól kommunikál, vagy megérti, miért teszik mások azt, amit csinálnak, vagy azt gondolják, amit gondolnak.

először is fontos, hogy tudd, hogy a retorikai kontextust különböző emberek különböző dolgoknak nevezik. A retorikai kontextus általános szinonimái a retorikai Alkalom; retorikai helyzet; kommunikációs helyzet, írási kontextus, a szituációs szoba, a Spin szoba, a nem Spin szoba.

legegyszerűbben a retorikai kontextus az írás kontextusa: a szituációs korlátok befolyásolják az emberek kommunikációját. A szituációs változók figyelemre méltó példái a következők:

1. közönség
2. közepes, Média
3. Alkalom, szükségesség & Kairos
4. cél (retorika)
5. tárgy, téma
6. Szimbólumelemző* (pl. író, hangszóró, retorika, tudásmunkás, feladó).

a kortárs Íráskutatásokban a retorikai helyzetet

• a változók összetett, dinamikus, szubjektív, pszichoszociális, egymástól függő ökológiájaként fogalmazzák meg, amelyek befolyásolják, hogy mikor, hogyan és mit kommunikálnak, értelmeznek és értelmeznek az emberek.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a retorikai kontextus gondolkodásának néhány módját az idők során, kezdve Arisztotelész figyelmeztetésével, hogy a retorikusoknak meg kell alakítaniuk diskurzusukat a közönség, a cél és a téma átgondolt elemzésére reagálva, majd tovább felerősítik az Írástanulmányok társadalmi fordulata–annak tudatosítása, hogy az írók és az olvasók identitását és értelmezéseit olyan beállítások és szociokulturális tényezők alakítják, mint a nem, a faj és az osztály.

A retorikai helyzet arisztotelészi modellje

mivel Arisztotelész retorikusai arra ösztönzik az írókat és a beszélőket, hogy az írás előtt és alatt mérlegeljék közönségüket és céljaikat annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak “a meggyőzés rendelkezésre álló eszközeiről.”

e klasszikus nézet szerint dinamikus kapcsolat van a közönség és a cél között: a szöveg meggyőző mindaddig, amíg a célközönség perspektíváival foglalkozik. Bármely kommunikációs aktus sikerét nagymértékben meghatározza, hogy a szöveg, a tézis/kutatási kérdés, a hipotézis, a kutatási módszerek

• mennyire felelnek meg közönségük igényeinek, érdekeinek, ismereteinek és diszpozícióinak.
• megvizsgálja, hogy a közönség mit tud és érez a témáról, hogyan alakultak a témával kapcsolatos tudományos beszélgetések az idők során.

retorok és közönség	mennyire ismeri az író vagy a beszélő a közönséget? Milyen közeg, műfaj, retorikai álláspont, dikció, stílus fogja képessé tenni a retort arra, hogy a leghatékonyabban kommunikáljon a közönséggel?
retorok és szöveg	mi a retorika gondolkodásmódja, ismerete a témáról, érzelmi kötődése a témához?
közönség és szöveg	mennyire tájékozott a téma közönsége? A közönséget az ethoszra, logókra, pátoszra való felhívások befolyásolják?

A retorikai helyzet szociokulturális szempontból

1968–ban Loyd Bitzer retorikus, bevezette a retorikai helyzet elméleti modelljét, amelyet továbbra is nagyra értékelnek-és vitatott. Bitzer modellje mélységet ad azoknak a tanácsoknak, amelyeket az íróknak és az előadóknak figyelembe kell venniük a közönségüket és azt, amit egy témáról írtak, amikor céljukat/disszertációjukat/vagy kutatási kérdésüket készítik.

Bitzer modelljében a retorikai helyzet

• “olyan személyek, események, tárgyak és kapcsolatok komplexuma, amelyek tényleges vagy potenciális szükségletet mutatnak, amely teljesen vagy részben eltávolítható, ha a diskurzus, amelyet a helyzetbe vezetnek be, annyira korlátozhatja az emberi döntést vagy cselekvést, hogy a szükségesség jelentős módosítását eredményezi” (9.o.).

így Bitzer a retorikai helyzetet három elsődleges erő dinamikájaként képzeli el:

1. szükségesség:
2. közönség
3. megszorítások

A Bitzer számára az írás vagy a beszéd lendülete a helyzet:

• “a retorikai diskurzust a helyzet hozza létre” (9. o.).
• a helyzet szükségessé teszi, ami “sürgősséggel jellemzett tökéletlenség; ez egy hiba, akadály, valami tennivaló, olyan dolog, amely más, mint amilyennek lennie kellene” (6. o.)

sőt, Bitzer szerint a helyzet választ feltételez:

• “a helyzet diktálja, hogy milyen megfigyeléseket kell tenni; ez határozza meg a jelentős fizikai és szóbeli válaszokat. . . .”(5. o.)

Bitzer retorikai helyzetelmélete, amely egy új tudományos folyóirat (retorika és filozófia) első cikkeként jelent meg, akadémiai beszélgetést kezdeményezett, amely még mindig folyamatban van. A mai napig a Bitzer nevéhez fűződik a szükségszerűség fogalmának bevezetése és annak megkérdőjelezése, hogy a korlátok—személyek, események, tárgyak és kapcsolatok–hogyan hatnak a zeneszerzésre.

retorikai lehetőségek & kényszerek személyek, események, tárgyak és kapcsolatok

milyen társadalmi narratívákat, anyagi feltételeket, történeteket vet fel a retorikai helyzet? Hogyan alakítják ezek a korlátok azt, amit mondanak, amit nem mondanak, amit kutatnak, amit nem kutatnak. a retorikai helyzet egy diskurzus aktus (pl. egy beszéd vagy egy szöveg) mindig van engedményeket és korlátokat. Például, ha autóval halad egy forgalmas úton 50 mérföld / óra sebességgel, ez a kontextus vagy helyzet korlátozza, hogy megnyitja-e a szöveget, elolvassa-e, valóban megérti-e és reagál-e rá. Lehet, hogy nincs más autó az úton, vagy talán van egy utas, aki segíthet tárgyalni felülvizsgálata és válaszol a szöveges üzenet. Vagy, talán az uralkodó törvények–például a vezetés közbeni SMS-t tiltó törvények-tájékoztathatják döntését. Vagy talán a hírcsatorna csak figyelmeztette Önt egy 50 autó felhalmozódására. Vagy talán az autó rendelkezik olyan engedményekkel, mint a kihangosító technológiák, amelyek magukban foglalják a szöveges üzenet lejátszását.

ezenkívül a Bitzer megérdemli az elismerést, hogy bevezette azt az elképzelést, hogy az írás szociokulturális kontextusban történik–azaz, hogy vannak olyan retorikai korlátok, amelyek léteznek az anyagi világban, amelyek alakítják, hogy az írók és a hangszórók hogyan reagáljanak a szükségletek, helyzetek.

a kortárs Írástudományokban (valamint más tudományos tudományágakban) azonban Bitzer azon érvelését, miszerint “a retorikai diskurzust a helyzet hozza létre” (9. o.) elméleti és empirikus alapon vitatták:

1. empirikus okok
   Bitzer modellje feltételezi, hogy az írónak vagy a beszélőnek nincs önrendelkezése, hogy pusztán reagálnak a helyzetekre, hogy a helyzet meghatározza, hogy valamit lefordítanak-e diskurzusra/szövegre vagy sem. Ezzel a nézettel ellentétben az empirikus kutatások azt találták, hogy az írók és az előadók saját napirendjeiket és vágyaikat hozzák az írási helyzetekbe. Amikor az emberek új retorikai helyzetbe kerülnek, vannak céljaik/céljaik, személyiségeik, írástudási történeteik, múltbeli tapasztalataik. Mindezek a történetek és még több formálják a retorikai helyzet felfogását, találmányukat, kutatásukat és érvelési folyamataikat.
   A retorikusok életük során szüntelen eseményeket és problémákat tapasztalnak. És a retorikus az, aki úgy dönt, hogy egy adott retorikai helyzetre összpontosít.
2. elméleti alapok
   Bitzer retorikai helyzetelmélete megerősíti a pozitivizmus tételeit: (1) az emberektől független objektív valóság létezik, amelyet az emberek felismerhetnek. (2) közvetlen kapcsolat van a helyzet és a diskurzus között, vagyis az, hogy a konkrét helyzetek konkrét válaszokat igényelnek.ezzel szemben a retorikai elmélet, a posztmodernizmus, a konstruktivizmus és a feminizmus többek között azt feltételezi, hogy az értelmezés, az érvelés és a kommunikáció dialogikus folyamatok–azaz független folyamatok, amelyek egymás mellett léteznek és formálják egymást. Így ebből a szempontból a retorikai helyzetet
   • nyelvi korlátok
   • anyagi korlátok (pl. időzítés, közgazdaságtan, kormányok, technológia)
   • ideológiai korlátok (különösen nem, osztály és faj) alakítják.

A retorikai helyzet ökológiai szempontból

Az 1980-as évektől a 2000-es évekig, a különböző tudományágak tudósai (pl. A retorikai helyzet további problematizált modelljei, amelyek

• az implicit kommunikáció egy üzenet, információ továbbításának egyszerű folyamata a feladótól a vevőig
• a retorikai helyzeteket “egyedülállónak, más helyzetekkel nem összekapcsoltnak” ábrázolta (Cooper, 367. o.).
• a túlzottan leegyszerűsített értelmezés a képzelet cselekedete, társadalmi konstrukció.

a 20.század végére, a posztmodernizmusnak, a konstruktivizmusnak és a feminizmusnak köszönhetően, az írástudomány tudományága a retorikai helyzet új elméletét ölelte fel: az ökológiai modellt.

az ökológiai modell úgy fogalmazza meg a retorikai helyzetet, mint amely változók univerzumából áll, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással, retorikákkal és közönséggel. Így ahelyett, hogy a retorikai helyzetet az író és az író közönsége közötti egy-egy párbeszédként fogalmazná meg, az ökológiai modell a retorikai helyzetet nagyobb bonyolultsággal próbálja konceptualizálni-azaz a retorikai elemek miliőjeként, amelyek egy többdimenziós térben fordulnak elő.

először Greg Myers (1985), majd Marilyn Cooper (1986) fejlesztette ki az írási tanulmányokat, a retorikai helyzet ökológiai modellje feltételezi, hogy “az írás olyan tevékenység, amelyen keresztül az ember folyamatosan részt vesz a különféle társadalmilag felépített rendszerekkel” Cooper p. 367).

“az ökológiai modell által javasolt írás metaforája egy web, amelyben minden, ami a web egyik szálát érinti, az egész egészében rezeg” (Cooper p, 370).

a vita helyett vagy a helyzet a retorikát idézi, vagy az író/beszélő a retorikát idézi, az ökológiai nézet feltételezi, hogy mind a retorika, mind a szociokulturális kontextus párbeszédben van, együtt alkotva egymással:

“minden szervezet-de különösen az emberek–nem egyszerűen az eredmények, hanem az okok is saját környezetük. . . . Bár igaz lehet, hogy egy bizonyos pillanatban a környezet problémát vagy kihívást jelent az organizmus számára, a kihívásra adott válasz folyamatában az organizmus megváltoztatja a külvilághoz való viszonyának feltételeit, és újrateremti annak a világnak a releváns aspektusait. Az organizmus és a környezet közötti kapcsolat nem egyszerűen a belső és külső tényezők kölcsönhatása, hanem az organizmus és a miliő egymásra adott dialektikus fejlődése. (Lewontin et al., p. 275)

A retorikai helyzet pszichológiai szempontból

míg szó szerint több ezer cikket írtak az Írástanulmányok társadalmi fordulásáról, az író pszichológiájának témáját nagyrészt figyelmen kívül hagyták. az szerepe a retorikai helyzetben. A pszichológiában azonban a STEM közösséget és a tanulási tudományokat, a gondolkodásmódot és a személyiséget alaposan feltárták.

például a kutatások azt találták, hogy az emberek gondolkodásmódja az írói és a nyilvános előadói kompetenciáikról befolyásolja a retorikai helyzetekkel való kölcsönhatásukat. Azok az emberek, akik növekedési gondolkodásmóddal rendelkeznek írói és kommunikátori lehetőségeikről, nagyobb valószínűséggel vesznek részt retorikai elemzésben és retorikai érvelésben, mint azok, akik rögzített gondolkodásmóddal rendelkeznek. A komponálás során a negatív gondolatok foglalkoztatják az írást.

az intellektuális nyitottság elengedhetetlen ahhoz, hogy félretegyük a saját nézőpontunkat, és a másik cipőjében éljünk. A téma szűklátókörűsége aláássa a kutatásra, a retorikai elemzésre és a retorikai érvelésre irányuló erőfeszítéseket.
a metakognícióban való részvétel & az önszabályozás elengedhetetlen a retorikai kontextusok sikeres navigálásához. Mindannyian nem tudjuk, amit nem tudunk. Ez elkerülhetetlen, ez emberi. Azonban nyitottság, metakogníció és szabályozás szükséges ahhoz, hogy megkérdőjelezzük, hogy saját tapasztalataink és megfigyeléseink hogyan alakítják értelmezéseinket, kutatási módszereinket és tudásigényeinket.

tehát a retorikai helyzet témájában mi a következő lépés?

ahogy a robotok megjelennek, ahogy a mesterséges intelligencia eléri a tudatosságot, a technorhetorikusok kezdik felfedezni, hogy a nem emberi elemek hogyan lépnek be a kommunikációs helyzetbe és érvényesítik az ügynökséget.