a stressz olyan dolog, amit mindenki tapasztal. Annak ellenére, hogy kellemetlen, a stressz önmagában nem betegség. De vannak kapcsolatok a stressz és a mentális egészségi állapotok között, beleértve a depressziót, a szorongást, a pszichózist és a poszttraumás stressz rendellenességet (PTSD).
a stressz – annak okai, a testre gyakorolt hatásai és a mentális egészséghez fűződő kapcsolatai – kutatása létfontosságú. Minél jobban megértjük a stresszt, annál jobban tudjuk kezelni.
ebben a blogban a stressz és a mentális egészség tudományát tárjuk fel. Megnézzük, hogy a kutatás hogyan alakítja át azt, amit tudunk, reményt nyújt az új kezelésekre, valamint hatékony módszereket mutat be a stressz kezelésére mindennapi életünkben.
küzdelem vagy repülés
a stressz fizikai változásokat okoz a testben. Növeli a pulzusszámot és a légzést. Az izmok feszültek. A rövid távú memória hatékonyabbá válik. Ez a stresszválasz úgy alakult ki, hogy biztonságban tartson minket, mivel felkészíti a testet a harcra vagy a menekülésre, amikor veszélyt érzünk. A kutatások azt is kimutatták, hogy a gondolkodási készségek a stressz növekedésével javulnak. Tehát rövid törések esetén a stressz jó dolog lehet. Segíthet felkészülni egy sportmeccsre, állásinterjúra vagy vizsgára. Általában egy stresszes esemény után a test visszatér normál állapotába.
hosszú távú stressz
sok helyzet stresszválaszt okozhat a szervezetben. A munkahelyi változások, a betegség, a balesetek, a kapcsolatokkal, a családdal, a pénzzel vagy a lakhatással kapcsolatos problémák mind stresszt okozhatnak. Még a látszólag kicsi napi szóváltások is, mint például valaki, aki sorban áll, stresszesnek érezhetjük magunkat. Ami összeköti ezeket a helyzeteket, az az, hogy képtelenek vagyunk megjósolni és irányítani, hogy mi történik velünk, és így a testünk fokozott éberség állapotába kerül. És ezek az események mindig megtörténhetnek – kiváltva a test stresszválaszát újra és újra.
amikor a stresszválasz meghosszabbodik (krónikus), nagyon eltérő hatással van a rövid kitörésekre, amelyek fokozzák a test képességeit. Sok esetben a stresszválaszt szabályozó rendszer már nem képes visszatérni normál állapotába. A figyelem, a memória és az érzelmek kezelésének módja negatív hatással van. Ez a hosszú távú stressz hozzájárulhat mind a fizikai, mind a mentális betegségekhez a szívre, az immunrendszerre és az anyagcsere funkciókra, valamint az agyra ható hormonokra gyakorolt hatások révén.
a stressz néhány érzelmi és viselkedési tünete átfedésben van az olyan mentális egészségi állapotokkal, mint a szorongás vagy a depresszió. Ez megnehezítheti annak megkülönböztetését, hogy hol kezdődik az egyik, hol a másik, vagy melyik jött előbb. Valaki, aki stresszes, aggódhat, le, képtelen koncentrálni vagy döntéseket hozni, ingerlékeny és dühös.
a mentális egészség és a stressz biológiája
a krónikus stressz növeli a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát néhány embernél. Feltárják a stressz mentális betegségekhez való kapcsolódásának pontos mechanizmusait.a tudósok azt találták, hogy a stresszre adott legkorábbi válasz az agyban történik másodperceken belül a stresszor észlelése után. Az idegsejtek (neurotranszmitterek) között jelzőanyagok szabadulnak fel. Ezek közé tartozik a szerotonin és az adrenalin. Ezt követően stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek különösen befolyásolják az agy kulcsát a memória és az érzelmek szabályozására. Az ismételt stressz megváltoztatja, hogy ezek a rendszerek mennyire képesek szabályozni a stresszválaszt.
a kutatók azt is vizsgálják, hogy ezek a rendszerek hogyan vesznek részt a szorongásban és a depresszióban, ami biokémiai kapcsolatra utal a stressz és a mentális betegségek között. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú távú stressz megváltoztathatja az agy szerkezetét, különösen a tanulást és a memóriát támogató területeken. Hatással lehet mind az idegsejtekre (szürkeállomány), mind a köztük lévő kapcsolatokra (fehérállomány). Lehetséges, hogy ezek a változások más tényezőkkel együtt növelhetik a mentális betegségek kialakulásának valószínűségét.
az immunrendszer
a stressz és a mentális egészség közötti másik kapcsolat az immunrendszer. A stresszválasz során az immunrendszer aktiválódik, segít biztonságban tartani minket. De a krónikus stressz és az immunrendszer hosszan tartó aktiválása negatívan befolyásolhatja az agy működését.
az immunrendszer hosszan tartó aktiválása a depresszióhoz is kapcsolódik. A kutatók azon dolgoznak, hogy megértsék, hogyan vezethet ez az aktiválás depresszióhoz és más típusú mentális betegségekhez egyes embereknél. A depresszióban szenvedők mintegy 30% – a fokozott immunaktivitással rendelkezik a szervezetben. A kutatók klinikai vizsgálatokat is végeznek annak kiderítésére, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszerek képesek-e segíteni az ilyen típusú depresszióban szenvedő embereket. Tudjon meg többet a stresszről, az immunrendszerről és a depresszióról podcastunkban.
stressz és PTSD
egyes esetekben a rövid távú stressz mentális egészségi állapothoz is vezethet. A poszttraumás stressz rendellenesség (PTSD) rendkívül traumatikus vagy stresszes esemény tapasztalata után alakulhat ki. Az érintett személy élénk visszaemlékezéseket vagy rémálmokat, valamint ellenőrizhetetlen gondolatokat tapasztalhat az eseményről. Az állapot pontos okai nem egyértelműek-bár a kockázati tényezők egy része érthető.
a legmodernebb agyi szkennelés kimutatta, hogy az agy különösen érintett területei a hippokampusz és az amygdala. Van némi bizonyíték arra, hogy a neurotranszmitterek és hormonok részt vesz a normális stresszválasz válhat megszakad alatt és után a traumatikus esemény. A kutatások azt is kimutatták, hogy a félelmet feldolgozó amygdala hiperaktív a PTSD-ben szenvedő embereknél, talán egyfajta “hamis riasztást”hoz létre.
a folyamatos kutatás a PTSD új kezelésének ígéretét kínálja a jövőben.
remény a jövőre
a kutatás egyik kulcsfontosságú területe annak megértése, hogy egyes embereket miért érinti sokkal jobban a stressz, mint másokat. Rengeteg kutatás azt mutatja, hogy a genetika, a Korai élet eseményei, valamint a személyiség és a társadalmi tényezők mind szerepet játszanak.
a stressz biológiájának és hatásainak megértése azt jelenti, hogy a kutatók új kezelésekre törekedhetnek. Segíthet megjósolni azt is, hogy ki van kitéve a mentális egészségi állapot kialakulásának kockázatának, és feltárhatja a legjobb időt a beavatkozásra, hogy segítsen megelőzni a későbbi betegségeket.
ways to help
számos módon lehet segíteni bárkinek, aki stresszes. Az első tanács az, hogy megpróbálja azonosítani a stressz okát és kezelni. A probléma elkerülése még rosszabbá teheti. Gyakran nem lehet megváltoztatni a helyzetet és megelőzni a stresszt. De számos módja van annak, hogy segítsen ellenőrizni, és a stresszkezelés hatékony lehet az egészség javításában.
ebben a blogban 5 hasznos tippet vázoltunk fel a munkahelyi stressz kezelésére, amelyek segítenek megérteni a test jelzéseit és tudni, hogyan kell reagálni.
az NHS is tanácsot ad a stressz legyőzésének különböző módjairól, a testmozgástól az éberségig és a légzési gyakorlatokig – amelyek mindegyikéről kimutatták, hogy segítenek. További információkért látogasson el a webhelyükre.
ha közvetlen tanácsot vagy segítséget keres, a támogatási rész linkeket tartalmaz olyan szervezetekhez, amelyek segíthetnek. További információ található a konkrét állapotokról, beleértve a depressziót, a szorongást és a PTSD-t.