a subduralis hygromák (alternatív többes szám: hygromata 9) a folyadék felhalmozódására utalnak a subduralis térben. Sok esetben a fejsérülés epiphenomenonjának tekintik, amikor traumás subduralis hygromának nevezik.
ezen az oldalon:
Epidemiológia
a subduralis hygromák minden korcsoportban előfordulnak, de általában az időseknél a leggyakoribbak 7. A demográfia a kiváltó októl függ, amely magában foglalja:
- idiopátiás: gyermekgyógyászati betegeknél
- trauma
- műtét utáni, pl. hematoma evakuálás, kamrai vízelvezetés
- spontán intrakraniális hipotenzió
klinikai megjelenés
a betegek túlnyomó többsége tünetmentes. Néhány, nem gyakran jelentett tünet azonban az 5:
- fejfájás
- a mentális állapot változása
- hányinger és hányás
- fokális neurológiai deficit
- rohamok
patológia
a subduralis hygromák patogenezise nem teljesen ismert. A leggyakrabban előforduló magyarázat az arachnoid réteg szakadása, amely gömbszelep nyílást képez, lehetővé téve a CSF egyirányú átjutását a szubdurális térbe. Bár ennek a magyarázatnak az előnye az egyszerűség, nem feltétlenül jelenti a mögöttes mechanizmusok valódi leírását. Javasolták, hogy a subduralis hygromák legalább néha kiemelkedő szubduralis folyadékgyülemeket képviseljenek, amelyekben a duralis határ sejtréteg elválasztódik a folyadék felhalmozódásával 7. Kétségtelenül van kapcsolat a subduralis hygromák és az akut között a krónikus és krónikus subduralis hematomákon 7,8.
radiográfiai jellemzők
a szubdurális higromák általában a szupratentoriális agyi konvexitások mentén fordulnak elő; a hátsó fossa előfordulása ritka 4.
CT / MRI
a subduralis hygroma radiográfiailag crescentic közel-CSF sűrűség/jel felhalmozódásként jelenik meg a subduralis térben, amely nem terjed ki a sulci-ba, és ritkán fejt ki jelentős tömeghatást 5. Az erek ritkán lépnek át a lézió kontrasztjavított vizsgálatok során (lásd a kortikális véna jelét) 1. Fontos, hogy ezek a gyűjtemények nem követik teljes mértékben a CSF-et, gyakran hiperintenzívnek tűnik.
kezelés és prognózis
a subduralis hygromában szenvedő betegek túlnyomó többsége tünetmentes a mass-effect radiológiai bizonyítéka nélkül, ezért idegsebészeti beavatkozásra ritkán van szükség 5. Azokban az esetekben, amikor a tömeghatást radiográfiailag bizonyítják, idegsebészeti szempontból evakuálható 5.
differenciáldiagnózis
a képalkotó differenciális szempontok a következők:
- krónikus subduralis hematoma
- a kapcsolat a krónikus subduralis hematomák és subduralis hygromák között összetett és nem teljesen érthető 7,8
- szinte biztos, hogy a krónikus subduralis hematomákként diagnosztizált gyűjtemények jelentős része krónikus subduralis hygromákat képvisel
- MRI-re lehet szükség a megkülönböztetéshez, mivel azonos megjelenésük lehet A CT-n, de meg kell jegyezni, hogy a subduralis hygromák gyakran nem követik teljesen a CSF-et a FLAIR
- agyi atrófia
- involúciós változás a subarachnoidális tér
- a pozitív corticalis véna jel jelezheti ezt helyett
- arachnoid ciszta
- lekerekített és körülírt lokalizált Mass effect
- teljesen követi a CSF-et minden szekvencián
- a subarachnoidális terek jóindulatú megnagyobbodása csecsemőkorban
- a pozitív corticalis véna jel jelezheti ezt helyette