absztrakt
A D-Vitamin hiánya világszerte elterjedt a gyermekek körében. Ez magában foglalja a fertőzésre adott immunválasz csökkenését és a bél antimikrobiális peptidek csökkent aktivitását. A D-vitamin hiányának a gyermekek akut hasmenésének súlyosságára gyakorolt hatásának tisztázása hasznos lehet a betegség kezelésében. A D-vitamin státusz meghatározása akut hasmenéses kisgyermekeknél és a hasmenés súlyosságával való kapcsolat értékelése. 77 gyermek (1,0-3.5 év) akut hasmenéssel, a fertőző betegségek osztályán kórházba került a vizsgálatba. A betegeket 2 csoportra osztották: súlyos hasmenés kockázati tényezőivel (a csoport, n = 30) és B csoport kockázati tényezők nélkül (n = 47). A hasmenés súlyosságát a széklet száma alapján értékelték. A keringő D-vitamin szintjét folyadékkromatográfiával, tandem mas-spektrometriás detektálással vizsgáltuk. Az egyik módszer az ANOVA és a Kruskal Wallis statisztikákat használták a statisztikai elemzéshez. Az A csoportba tartozó betegek D-vitamin-hiánya (medián 53,63 nmol/L) volt a B csoporthoz képest (medián 66,09 nmol/L), p<0,05. D-Vitamin-hiányt (medián 49,20 nmol/L) észleltek súlyos hasmenésben szenvedő gyermekeknél (>20 széklet) vs D-vitamin gyermekeknél (medián 64,93 nmol/L) kevésbé intenzív hasmenéssel, p<0,05. A D-vitamin szintje és a hasmenés intenzitása és kimenetele között fordított összefüggést észleltek. Mindkét csoportban jelentős szezonális eltéréseket állapítottak meg a D-vitamin szintjében. A D-Vitamin hiánya befolyásolhatja a gyermekek akut hasmenésének súlyosságát. A D-Vitamin-kiegészítés kedvező lehet A D-vitamin-hiányos kisgyermekek akut hasmenésének megelőzésére.
kulcsszavak
D3-vitamin, akut hasmenés, kisgyermekek
Bevezetés
A D-vitamin-hiány pandémiája egyidejűleg növekszik a kalcitriol pleiotróp hatásairól szóló új koncepció kibővítésével . Az immunmoduláló hatások egyik eredménye az antimikrobiális peptidek előállítása, beleértve a bél nyálkahártyáját is . Másrészt az akut hasmenés a fertőző patológia jelentős része Bulgáriában, különösen a csecsemők körében. Ez utóbbi tények ésszerűvé teszik az akut hasmenéses kisgyermekek D-vitamin állapotának becslését.
célkitűzés
A D-vitamin státusz meghatározása akut hasmenéses kisgyermekeknél és a hasmenés súlyosságának értékelése.
betegek és módszerek
meghatároztuk a keringő 25-hidroxi-D3-vitamin szintjét 77, 12-42 hónapos, akut hasmenéses gyermeknél, a fertőző betegségek osztályán, Várnában, Bulgáriában, folyadékkromatográfiával tandem mas-spektrometriás detektálással. A felvételkor az összes beteget megmérték magasság, súly, kitöltötték az etetési gyakorlatokkal kapcsolatos kérdőíveket, laboratóriumi vizsgálatokat végeztek. A korábbi hasmenéses epizódokra vonatkozó adatokat az orvosi dokumentációban keresték. Néhány kedvezőtlen körülmény (alacsony magasság és súly az életkor, vérszegénység, korábbi hasmenéses epizódok és a nem megfelelő táplálkozási gyakorlatok adatai) jelenléte vagy hiánya alapján a betegeket 2 csoportra osztották: súlyos hasmenés kockázati tényezőivel (a csoport, n = 30) és B csoport kockázati tényezők nélkül (n = 47). A betegség súlyosságát a hasmenéses széklet számával értékelték-20 felett az egész epizódot súlyosnak tekintették. A statisztikai elemzés egyirányú ANOVA és Kruskal Wallis statisztikák felhasználásával készült.
eredmények
azt találtuk, hogy a vizsgálatba bevont 49 77 beteg közül 25oh VitD3 koncentráció kevesebb, mint 75 nmol/L, ami megfelel a szuboptimális D-vitamin állapotnak. A 25oh Vit D3 szérumot 9-ben 25 nmol/L alatt mérték (súlyos hiánynak felel meg), 16-ban 25 és 50 nmol/L között volt (enyhe hiány), a többi 24 betegnél 50-75 nmol/L tartományban (elégtelenség). Ezeket az eredményeket az 1. ábra százalékban mutatja be.
1. ábra: VitD3 a betegek állapota (N=7)
az a csoportba tartozó betegek átlagos szérum 25oh-VitD3 koncentrációja (súlyos hasmenés kockázati tényezőivel) 53,63 nmol/l volt .12,46 nmol/L alacsonyabb volt (p 
2. ábra: átlagos 25ohd3 szint a súlyos hasmenés kockázati tényezői nélkül (a csoport) b)
mindkét csoportot úgy becsülték, hogy D-vitamin-státuszuk szempontjából nem elegendőek. Mindkét csoportban erős szezonális függőséget mutattak ki, amint az az 1.táblázatban látható.
1. táblázat. A Vit D3 állapot szezonális variációi
|
átlagos szérum 25oh-Vit D3(nmol/L) |
|||
|
meleg évszak |
hideg évszak |
||
|
csoport (N=37) |
csoport(n=16) |
csoport(N=10) |
csoport(n=14) |
|
69,41 |
62,61 |
44,99 |
48,56 |
az átlagos vit D3 koncentrációk közötti különbség a meleg és hideg hónapok között jelentős B csoportba tartozó betegek (24,42 nmol/l, p<0,05). Az átlagos szérum 25oh-VitD3 a hideg évszakban mindkét csoport betegei esetében 25 és 50 nmol/l közötti hiánynak számít.
a betegség intenzitását illetően a betegeket két csoportra osztották-gyermekek kevesebb (N = 35) vagy több mint 20 széklet (N = 42) a jelenlegi hasmenéses epizódban. Szignifikánsan alacsonyabb medián szintet találtunk 25oh-VitD3 (49,20 nmol/L) az intenzívebb hasmenésben szenvedő betegek csoportjában (hiánynak felel meg), összehasonlítva a kevésbé súlyos betegségben szenvedőkkel (64,93 nmol/L),<0,05 (3.ábra).
3. ábra: Átlagos szérum 25oh vitD3 különböző hasmenés intenzitású betegeknél
következtetés
függőséget találtak a hasmenés intenzitása, a kedvezőtlen körülmények jelenléte és a keringő vitD3 mennyisége között. Ez a kis kutatás azt mutatja, hogy a bolgár kisgyermekeket nem kíméli a D hypovitaminosis pandémiája, függetlenül attól, hogy hazánk éghajlata évente legalább öt napsütéses hónapot biztosít. Ez korrelál a D3-vitamin immunmoduláló hatásának modern felfogásával, beleértve a bélrendszert is. Ez indokolja a további vizsgálatok szükségességét a vitamin jövőbeli alkalmazásával kapcsolatban akut hasmenés esetén.
- Holick MF (2007) D-Vitamin hiány. N Engl J Med 357: 266-281.
- Nair R, Maseeh A (2012) D-Vitamin: a “napfény” vitamin. J Pharmacol Pharmacother 3: 118-126.
- Bartley J (2010) D-Vitamin: feltörekvő szerepek a fertőzésben és az immunitásban. Szakértő Rev Anti Fertőz Ther 8: 1359-1369.
- Gudmundsson GH, Bergman P, Andersson J, Raqib R, Agerberth B (2010) csata és egyensúly a nyálkahártya felületein-a Shigella és az antimikrobiális peptidek története. Biochem Biophys Res Commun 396: 116-119.
- Guillot X, Semerano L, Saidenberg-Kermanac ‘ h N, Falgarone G, Boissier MC (2010) D-Vitamin és gyulladás. Közös Csont Gerinc 77: 552-557.
- Bischoff-Ferrari HA, Giovannucci E, Willett WC, Dietrich T, Dawson-Hughes B (2006) a 25-hidroxi-D-vitamin optimális szérumkoncentrációjának becslése több egészségügyi eredményhez. Am J Clin Nutr 84: 18-28. Misra M, Pacaud D, Petryk a, Collett-Solberg PF, a Lawson Wilkins gyermekgyógyászati Endokrin Társaság gyógyszer-és terápiás Bizottsága, et al. (2008) D-Vitamin hiány gyermekeknél és kezelése: a jelenlegi ismeretek és ajánlások áttekintése. Gyermekgyógyászat 122: 398-417.