Emily D. West, akit tévesen Emily Morgannek hívtak azok, akik James Morgan rabszolgájának, a huszadik századi mítoszalkotók pedig “Texas sárga rózsájának” tartották, szabad feketeként született New Havenben, Connecticutban. Szerződést írt alá James Morgan ügynökkel New Yorkban október 25-én, 1835-ben, hogy egy évig házvezetőnőként dolgozzon az új washingtoni Szövetség szállodájában, a Morgan ‘ s Point-ban, Texasban. Morgannek évente 100 dollárt kellett fizetnie, és szállítania kellett a Galveston-öbölbe a cég szkúnerének fedélzetén, amelynek novemberben tizenhárom kézművessel és munkással kellett távoznia. Decemberben érkezett Texasba ugyanazon a hajón, mint Emily de Zavala és gyermekei. Április 16, 1836, míg James Morgan hiányzott Galveston parancsnoksága alatt Fort Travis, Mexikói lovasok parancsnoksága alatt col. Juan N. Almonte érkezett New Washington, hogy megragadják elnök David G. Burnet, aki elindulna egy szkúner a Galveston-sziget. Ahogy az elnök és családja elhajózott, a csapatok elfoglalták Emilyt és más fekete szolgákat Morgan raktárában, valamint számos fehér lakost és munkást. Gen. Antonio L. A. Pez de Santa Anna másnap megérkezett New Washingtonba, és három nap pihenés és a raktárak kifosztása után elrendelte az épületek felgyújtását, és elindult, hogy megtámadja Sam Houston hadseregét, amely körülbelül tíz mérföldnyire volt a Buffalo Bayou-n. Emily kénytelen volt kísérni a Mexikói hadsereget. Ami a Sárga Rózsa legendát illeti, lehet, hogy Santa Anna sátrában volt, amikor a texasiak április 21-én felszámolták a Mexikói tábort, de ez nem választás volt. Nem ismerhette Houston terveit, sem szándékosan késleltette Santa Annát. Sőt, a Mexikóba való visszatérés utáni hivatalos jelentéseikben egyik elégedetlen tisztje sem említette egy nő jelenlétét, vagy akár azt, hogy el presidente levetkőzött állapotban volt. A csata után Emily Isaac N. Moreland tüzérségi tisztnél talált menedéket, aki később Houstonban telepedett le, és megyei bíróként szolgált. Idegenek feltételezték, hogy Emily James Morgan rabszolgája, mert fekete volt.
a tábortüzek körül és a kocsmákban elmondták, hogy Emily segített legyőzni a Mexikói hadsereget Santa Annával való összecsapással. Az egyetlen felfedezett dokumentáció erre a tizenkilencedik században egy véletlen beszélgetés volt 1842-ben egy látogató angol és egy veterán között a galvestonból Houstonba tartó gőzhajó fedélzetén. William Bollaert naplójában rögzítette: “a San Jacintói csata valószínűleg elveszett a mexikóiak számára, egy mulatta lány (Emily) ezredes befolyása miatt. Morgan, aki bezárkózott a sátorban G ‘ L Santanával.”Bollaert nem azonosítja a veteránt, és nem mondja, hogy Emily Morgan rabszolgája volt. Az 1956-ban megjelent szerkesztett napló lábjegyzetként tartalmazta ezt a jelölést Bollaert nevével csatolva, ami arra késztette az olvasókat, hogy azt higgyék, a jegyzet lábjegyzet volt az eredeti kéziratban. A szerkesztő 1956-os lábjegyzete heves érdeklődést váltott ki két amatőr történész részéről, akik kitalálták a modern fikciót. Francis X. Tolbert, termékeny újságíró, azt mondja az övében San Jacinto napja (1959), hogy Emily “dekoratív hosszú hajú mulatt lány volt…Latin kinézetű nő körülbelül húsz.”Egyetlen lábjegyzet sem dokumentálja ezt a leírást vagy a szerző kijelentését, miszerint Santa Anna sátrában volt. Tolbert feltételezhetően Morgant is azonosította informátorként. Henderson Shuffler, aki szintén újságíró, a Texas A&M Egyetem publicistája lett az 1950-es években, történelmi cikkeket írt a Southwestern Historical Quarterly, és beszédet mondott, miközben a Harry Ransom humán Kutatóközpont a Texasi Egyetem az 1960-as években. Egy alkalommal azt mondta, hogy Emily a Texasi forradalom ” M ‘Latta Houri” volt, egy ” megnyerő, világos bőrű…James Morgan rabszolgája.”Hozzátette, hogy megfelelő jelölt volt a lány személyazonosságára a “Texas Sárga Rózsa” akkori népszerű Mitch Miller változatában.”Shuffler jóváírta Tolbertnek, hogy Emily történetét nyilvánosságra hozta, majd további fantáziákat készített, beleértve azt a szeszélyt is, hogy “szándékosan provokatív az utcán a város legizgalmasabb eseménye.”Hozzátette, hogy a története” széles körben ismert és gyakran retold…in az 1840-es évek.”Zárásként azt javasolta, hogy egy követ helyezzenek el a San Jacinto csatatéren “Emily tiszteletére, aki mindent adott neki Texasért darabonként.”1976-ban a Sam Houston Állami Egyetem angol professzora, Martha Anne Turner kiadott egy kis könyvet, The Yellow Rose of Texas: Her Saga and Her Song, an outgrowth of a paper-t, amelyet 1969-ben adott ki a Texasi amerikai tanulmányok Szövetségénél. Shuffler beszédének köszönheti, és még több dokumentálatlan részletet ad hozzá, mielőtt felkutatná a dal gyökereit. Így a történet teljes volt az 1986-os texasi Sesquicentennial újságírói őrületére.az igazi Emily D. West 1837 elejéig Texasban maradt, amikor útlevelet kért és kapott, hogy hazatérhessen. Isaac Moreland levelet írt az államtitkárnak, amelyben azt írta, hogy 1836 áprilisában találkozott Emilyvel, hogy harminchat éves szabad nő volt, aki elvesztette “ingyenes” papírjait a csatatéren. Kijelentette, hogy 1835 szeptemberében New Yorkból érkezett Morgan ezredessel, és alig várta, hogy hazatérjen. Bár nincs dátum a Texasi Állami Levéltárban elhelyezett kérelemről, Mrs. Lorenzo de Zavala, addigra özvegy, márciusban azt tervezte, hogy visszatér New Yorkba Morgan szkúnerének fedélzetén, és valószínűnek tűnik, hogy Morgan megszervezte a fedélzeten való áthaladást Emily számára.