mi a nyelv elsajátítása? Itt van minden, amit tudnod kell!

mondhat-e egy kutya viccet egy másik kutyának?

vagy egy macska (Garfield kivételével) olyan élénken leírhat egy élményt, hogy a többi macska úgy érzi, mintha csak ugyanazt a lasagnát ették volna?

nyelv. Ez kizárólag emberi állapot. Más fajok határozottan kommunikálnak mozgásokon és hangokon keresztül, de határozottan nem egy osztályba tartoznak az emberekkel.

a költő olyan sorokat írhat, amelyek bármelyik nőt elájulhatnak. A 140 karakteres tweet forradalmat válthat ki. Még a gyerekek is könnyekkel kötekedhetnek.

de hogyan szereztük meg ezeket a készségeket és képességeket?

ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk. Megvizsgáljuk az első nyelv és a második nyelv elsajátítása közötti különbségeket, valamint a témában bemutatott néhány vezető elméletet.

és mindig azon tűnődtél, hogy a “szintaxis”, a “szemantika” és a “fonológia” kifejezések valójában miről szólnak? Nem lesznek olyan titokzatosak a poszt után. A függöny mögé bújva beszélünk a nyelvek öt jellemzőjéről.

végül, hogy befejezzük a dolgokat, megérintjük a négy nyelvtudást, amire szüksége van egy nyelv beszéléséhez.

Szóval, készen állsz? Kezdjük.

letöltés: ez a blogbejegyzés kényelmes és hordozható PDF formátumban érhető el, amelyet bárhová el lehet vinni. Kattintson ide, hogy másolatot kapjon. (Letöltés)

volt már az a csodálatos élmény, amikor egy újszülöttet nézett a kórházi óvoda ablakán keresztül? Jól tudod, hogy azok a babák nem értékelik a lelkes csodálatodat, igaz? Egy szót sem értenek abból, amit mondasz, még kevésbé beszélnek hozzád.

de milyen nagyszerűség történik olyan rövid idő alatt, amely ezt a tiszta ravaszság labdáját eltökélt fickóvá változtatja, aki mindenre mutat az élelmiszerboltban, rohama van, amikor nem kapja meg, amit akar?

a nyelv elsajátítása az a folyamat, amely a nyelv megértésének képességét építi fel, felhasználva azt másokkal való kommunikációra. Ez a folyamat megy egy szótlan csoda, hogy valaki, aki nem tudja megállítani beszél óra alatt.

Ez a nyelv elsajátítása, pontosabban az első nyelv vagy az anyanyelv elsajátítása. Ha született Koreában a szülők, akik beszélnek koreai veled, akkor természetesen a végén beszél koreai. Ugyanez vonatkozik bármilyen anyanyelvre is, amelyet tanítanak.

a nyelv elsajátításának egy másik típusa az, amely az anyanyelv megszerzése után történik—találóan “második nyelv elsajátítása.”

talán angolul beszél, aki mandarint vagy spanyolul akar tanulni. Talán német órára jársz. A blog legtöbb olvasója valószínűleg ugyanabban a hajóban van, rendkívül gazdagítva életüket egy második (vagy harmadik) nyelv megtanulásával.

sok különbség van az anyanyelv és a második nyelv elsajátítása között. Amikor megtanulta az anyanyelvét, nem kapott hosszú listát a megjegyezhető szókincsről, vagy egy vastag nyelvtani tankönyvet, amelybe belemerítheti a fogait. Csak anyával és apával voltál, akik mindig megmondták, hogy mit egyél és mikor aludj.

a tapasztalatod nagyon magával ragadó volt, és nagyrészt tudattalan volt. Valószínűleg nem is emlékszik, hogyan vette fel az anyanyelvét. Még, várva az első hivatalos angol órák megkezdését, Mrs. előtt. Johnson még a lábát is betette abba az osztályba, már beszélgetett Steve-vel, megkérdezte tőle, látta-e az új Mentos reklámot.

a második nyelv elsajátítása viszont nagyon más időben és helyen történik. Általában, ez akkor történik, ha idősebb vagy, talán egy iskolai vagy egyetemi tanteremben, vagy manapság akár virtuális is.

lehet, hogy új nyelvet tanul, mert az új munkája megköveteli, hogy ezt az ügyfelekkel beszéljen. Vagy talán csak meg akarja tanulni, hogyan kell flörtölni egy új nyelven. Bármi legyen is az oka, az alkalmazott módszerek meglehetősen különböznek attól, ami gyermekkorban történik. Tudatosan tanulmányozza a nyelvtant. Megvan a szavak listája a megfelelő képekkel és fordításokkal. Vannak alkalmazások, podcastok és YouTube videók.

sokan sikeresen tanulnak egy második nyelvet, de nem mindenki jut el oda. Másrészt tudjuk, hogy az első nyelv elsajátítása elképesztően hatékony. A bizonyíték? Az a 7,5 milliárd anyanyelvi beszélő, akik a saját nyelvüket olyan finomsággal és érzékkel beszélik, ami eláll a lélegzetünktől, és arra késztet bennünket, hogy azt kívánjuk, bárcsak egy másik országban születtünk volna. Ez sokakat arra késztetett, hogy azt higgyék, hogy a nyelvtanulás a fiatalok egyetlen tartománya a “kritikus időszakban”, akiknek rendkívül rugalmas agya szivacsként szívja fel a nyelvet.

de bár igaz, hogy az agyunk gyorsan fejlődik a korai években, nem veszíti el a plaszticitást az életünk során. Új idegi kapcsolatokat hozhatunk létre, és bármilyen korban tanulhatunk valami újat. Ez azt jelenti, hogy az élet bármely szakaszában elindulhat egy nyelvtanulási útra, stabilizált agyad ellenére.

tanulmányok rámutattak, hogy valóban vannak más tényezők, amelyek az életkornál erősebb hatást gyakorolnak az egyén nyelvi teljesítményére. Például egy tanulmány megállapította, hogy az ember motivációja jobban előrejelzi a nyelvi sikert, mint az életkor. Csak azért, mert fiatal vagy, nem jelenti azt, hogy problémamentesen felveszi a nyelvet.

mi az, ami arra késztet, hogy megtanuld a második nyelvet? Mi jut át a speedbumps-on? Miért csinálod, ha tehettél volna mást is? Ezek sokkal fontosabbak, mint amit az “életkor” után írsz az üres lapra.”

egy másik tényező, amely az életkornál jobban megjósolja a nyelv elsajátítását, a bemenetek minősége. Vagyis még akkor is, ha az élet későbbi szakaszában elkezdi megtanulni a nyelvet, akkor is jobb helyzetben lehet, mint azok, akik korán kezdtek, mindaddig, amíg jelentős időt tölt az anyanyelvűekkel való interakcióval, vagy hiteles anyagokat használ a tanulmányában. A bemenetek minősége határozza meg nyelvi sikerét.

tehát valójában nem arról van szó, hogy a második nyelv elsajátítása természetellenes, vagy hogy csak a tehetségeseknek szól. Ehhez azonban jobb eszközökre és módszerekre van szükség.

a jó hír az, hogy amellett, hogy az emberek megvizsgálják az első nyelv elsajátításának mechanizmusait, vesznek egy—két oldalt, és alkalmazzák azt a második nyelv elsajátítására, napi szinten jobb eszközöket és módszereket fejlesztünk ki-és néhányról ebben a bejegyzésben fogunk beszélni.

de legyen szó első vagy második nyelv elsajátításáról, hogyan zajlanak ezek a folyamatok a nyelvtanuló fejében? Pszichológusok és nyelvészek az évtizedek során számos elméletet terjesztettek elő a jelenség magyarázatára, és a következő részben a három legbefolyásosabb elméletet vizsgáljuk meg.

3 Versengő iskolák gondolkodás nyelv elsajátítása

filozófusok mindig is lenyűgözte az emberi nyelvi képesség, különösen a kezdeti megszerzése.

amióta Szókratész intonálta, hogy “ismerd meg önmagad”, megpróbáltunk bepillantani a függöny mögé, és rájönni, hogyan vagyunk képesek megtanulni a nyelvet, és azt számtalan kommunikációs célra használni.

íme néhány elmélet az ügyben:

1) behaviorizmus (B. F. Skinner)

függetlenül attól, hogy a Psych 101 osztályban vagy a dalszövegektől kezdve számos dalig tanult-e róla, valószínűleg hallottál Pavlov kutyákkal végzett munkájáról. Ő az a srác, aki a nyálképződést tanulmányozta kutyákon, válaszul az etetésre.

Pavlov észrevette, hogy a kutyák nyálasodni kezdtek, amint ő (vagy társa) belépett a szobába, még akkor is, ha nem mutattak be látható ételt. Valahogy a kutyák megtanultak társítani az ételt a jelenlétével. Arra kondicionálták őket, hogy nyáladzanak, amikor meglátják!

Ez mind a behaviorizmus része, amelynek fénykora az 1900-as évektől az 1950-es évekig tartott, és megtartotta befolyását abban, hogyan gondolkodunk a nyelv elsajátításáról. B. F. Skinner, egy kiváló behaviorista, azt javasolta, hogy a nyelv elsajátítása valóban a kondicionálás egyik nagy és összetett esete. A lényege, hogy minden mintafelismerés-a szavak összekapcsolása a jelentéssel.

például, ha egy csecsemő elég gyakran hallja a “tej” szót közvetlenül a palackból történő táplálás előtt, hamarosan megtanulja, mit jelent ez a szó. Ha mindig meghallja a “labda” szót, mielőtt átadna egy gömb alakú tárgyat, elkezdi társítani a “labdát” annak referensével.

próba-hiba folyamat révén a gyermek (vagy egy második nyelvtanuló) képes lesz megtanulni a helyes nyelvtant. A nyelv elsajátítása ebben a nézetben inger-válasz mechanizmus. A gyermek a nyelv megfelelő formájához jut, amikor megfigyeli a körülötte lévők megerősítő viselkedését—mosolyt, bólintást vagy gömb alakú tárgyat, amikor azt mondja: “labda.”Ezek mind azt mondják neki, hogy a helyes irányba gondolkodik.

és az egyik leggyorsabb módja annak, hogy a nyelv megfelelő formájához vagy használatához jussunk, ahelyett, hogy személyes próbálkozásokkal és hibákkal járnánk, az utánzás. A gyermek egyszerűen utánozhatja azt, amit egy felnőtt mond, vagy hogyan mondja. Ezért az ékezetek fertőzőek lehetnek. Ha olyan déli államban él, mint Texas vagy Arkansas, az angol valószínűleg megkapja azt a szexi déli húzást.

a behaviorista nézetben a nyelv egyszerűen megerősített bemenet.

2) univerzális nyelvtan (Noam Chomsky)

az 1960-as években a behaviorizmus területét komoly támadás érte Noam Chomsky, a modern nyelvészet atyjaként elismert ember, és körülbelül ugyanolyan kitüntetett tudós, mint bárki más.

rámutatott, hogy ha valóban közelebbről megnézzük, a szülők csak nagyon kevés nyelvi hozzájárulást adnak a tots futtatásához. Chomsky azzal érvelt, hogy a szülő-gyermek interakciók olyan dolgok ismételt kimondására korlátozódnak, mint a “Tedd vissza” és a “Nyisd ki a szádat”–nem valószínű, hogy jelentős horpadásokat okoznának a nyelvtanulás oka felé. És különben is, amikor egy gyerek azt mondja:” ma úsztam”, nem igazán kapta meg ezt egyetlen felnőtt alaktól sem az életében. Ez nem utánzás.

tehát hogyan lehet figyelembe venni azt a tényt, hogy a gyerekek megtanulják anyanyelvüket beszélni az “inger szegénysége”ellenére? Az egyik marad a következtetés, állítja Chomsky, hogy ha nem kívülről, külső bemenetből, akkor a képességnek végig ott kellett lennie.

Chomsky azt állítja, hogy az emberek biológiailag a nyelvhez vannak kötve—hogy van egy “nyelv elsajátító eszközünk”, amely lehetővé teszi számunkra, hogy bármilyen nyelvet megtanuljunk a világon. A nyelvi képesség velünk született.

ennek bizonyítéka a feltörekvő képességek, amelyeknek nincs külső forrása. Például tudjuk, hogy az írás később jön a nyelvtanulási folyamatban, talán az osztályteremben. De akkor hogyan készítik a gyerekek az egyes szavakat a hallott hangok sorában, amikor még nem látták ezeknek a szavaknak egyetlen írott formáját sem?

Chomsky azt állítja, hogy a gyerekek ezt a “nyelv elsajátító eszközt” használják az anyanyelvükre vonatkozó szabályok kitalálására. Még azt is állítja, hogy létezik olyan dolog, mint “univerzális nyelvtan.”Mert a különböző nyelvek hogyan kerültek a szavak azonos kategorizálására (főnevek, igék, melléknevek stb.) ha van egy végtelen számú módon szavakat lehet kategorizálni? Mindig vannak főnevek, igék és melléknevek.

Chomsky munkája a “természet-nevelés Vita” “természet” oldalát képviselte, míg a behavioristák a nyelvet az “ápolás” részeként számolják el.”

természetesen az elsöprő és látszólag leegyszerűsített állításai miatt Chomsky elméletének megvannak a maga erős ellenzői. Beszéljünk róluk legközelebb.

3) kognitív elmélet (Jean Piaget)

a kavargó agyad már számos kérdést feltehet:

“tehát milyen bizonyítékunk van erre a “nyelv elsajátító eszközre”? Hol található az agyban? Láthatjuk-e akció közben?”

“tanulmányoztuk-e a világ összes nyelvét, hogy megállapítsuk, valóban létezik “egyetemes nyelvtan”?”

Ezek és más kérdések más megközelítést váltottak ki a nyelv elsajátításának egész kérdésében. És mint gyakran előfordul, a későbbi elméletek, mint például a new kids on the block, gyakran rámutatnak az előttük lévők gyengeségeire.

Chomsky elmélete ezt tette a Behaviorizmussal, viszont azok, akik követik, megpróbálják kitölteni a hiányosságokat. Ahelyett, hogy a természet-nevelés Vita oldalára állna, a nyelv elsajátításának kognitív elmélete felismeri, hogy mindkét folyamatnak megvan a maga szerepe.

Jean Piaget pszichológus ennek a kognitív modellnek a fő támogatója, amely a nyelv elsajátítását a fejlődő mentális képességek fényében látja. Az ötlet itt az, hogy képesek vagyunk megtanulni a nyelvet, mert képesek vagyunk tanulni. Ez a kognitív fejlődésünk miatt van. Az agyunk egyre összetettebbé válik, és olyan sok mindent megtanulunk olyan gyorsan.

a csecsemők kezdetben nem beszélnek, mert az agyuk és a mentális képességeik még mindig nem rendelkeznek a nyelvhez szükséges tapasztalattal és állványzattal. De ahogy a csecsemők nőnek, ahogy kölcsönhatásba lépnek a felnőttekkel, ahogy több tapasztalatot szereznek, ahogy több dolgot figyelnek meg, és ahogy több fogalmat tanulnak, a nyelv elkerülhetetlen eredmény lesz.

Piaget úgy vélte, hogy a fogalmak megértésének először a nyelv előtt kell állnia. Amikor egy gyermek azt mondja:” a labda piros”, először meg kell értenie, hogy mi a labda és a piros szín, mielőtt kommentálhatná.

tehát ha észreveszed, hogyan fejlődik a nyelv, akkor a gondolkodásunk összetettségét követi. Minél árnyaltabb és rétegesebb a gondolkodásunk, annál strukturáltabb a nyelv, amely kijön. Ezért beszélnek a gyerekek egy módon,a felnőttek pedig másképp.

ebben a modellben a nyelvet a fejlődő mentális képességeink részének tekintik—amellett, hogy képesek vagyunk absztrakt módon gondolkodni vagy gondolkodni. Racionális lények vagyunk, információfeldolgozók, akik kölcsönhatásba lépnek és tanulnak a tapasztalatokból.

Ez a három legbefolyásosabb elmélet a nyelv elsajátításáról. Mindegyiknek megvan a maga érdeme, és mindegyik ad egy bizonyos képet arról, hogyan tanuljuk meg a nyelvet. Mondanom sem kell, hogy további kutatásokra és tanulmányokra van szükség a témában. Még mindig sok mindent kell felfedezni, és sokat kell tanulni a nyelvészet ezen területén.

amikor azt mondjuk, hogy” nyelv elsajátítása”, mi az, amit pontosan elsajátítunk? Nos, most megyünk a következő szakaszba, hogy megtudjuk.

egy nyelv 5 jellemzője

itt jutunk el a nyelvek apróságához, és a motorháztető alatt nézzük meg azok alapvető összetevőit.

találkoznunk kell azokkal a dolgokkal, amelyek a színfalak mögött animálják a nyelveket, hogy megfelelően értékelhessük őket. Itt egy nyelv öt jellemzőjéről beszélek: szintaxisról, szemantikáról, fonológiáról, morfológiáról és pragmatikáról. Bármilyen nyelven is gondolkodsz, megvan benne. És remekül működnek együtt, ahogy látni fogják.

szintaxis

a szintaxis valójában csak egy másik szó a nyelvtanra. A nyelveket szabályok szabályozzák. Nélkülük a nyelv szavak, kifejezések és fogalmak zavaros rendetlensége lenne, amelyet nagyon nehéz megérteni, és ezért alig hasznos.

minden nyelv rendelkezik a szavak és kifejezések meghatározott elrendezésével. Az elemek elrendezésének sajátos módja miatt megfejthetjük a jelentést és megérthetjük egymást. A szintaxis nem létezik, hogy a “nyelvtani nácik” elnyomhassák azokat, akik nem ismerik a kodifikált szabályokat. A nyelvtan azért van, hogy megkönnyítse a jelentést, és segítsen nekünk a helyes információk vagy üzenetek kommunikálásában.

szintaxis nélkül olyan mondatok lennének, mint: Robert Susan megölte a kutyát.

Whoa, mi történt ebben a mondatban? Ki ölt meg kit?

a szavak következetes elrendezése nélkül soha nem tudjuk kitalálni.

szemantika

a szemantika a nyelv jelentéséről szól—amit a szavak, kifejezések és mondatok valójában jelentenek. A szemantika kéz a kézben működik a szintaxissal, mert a szavak eltérő elrendezése különböző jelentéseket hozhat létre. Például van egy mondatunk:

“megérintette a vállát.”

tegyük fel, hogy a “Csak” szót valahol beillesztjük a nyilatkozatba. Figyeljük meg, hogy ez hogyan változtatja meg az állítás teljes jelentését és arcszínét, attól függően, hogy pontosan hova helyezzük egyetlen szót.

csak a vállára csapta. (Senki más nem tette.)

csak a vállára csapta. (Nem ütötte meg.)

csak a vállára csapott. (Senki más nem kapott hasonló kezelést.)

csak a vállára csapta. (Nem a fején, vagy bárhol máshol.)

megérintette az egyetlen vállát. (Milyen ember ez?!)

A jelentés változhat attól függően, hogy hogyan rendezi az adott szavakat. És nem csak, hogy a jelentés is változhat az egyes szavak formájától függően. Beszéljünk erről legközelebb.

Morfológia

a morfológia a szavak formájáról szól. A legjobban a nyelv írott formájában figyelhető meg. A forma változása gyakran a jelentés megváltozásával jár.

a gyökérszavak—a legalapvetőbb szóformák—egy csomó előtaggal és utótaggal díszíthetők, hogy új szavakat alkossanak, amelyek mindegyike más jelentéssel bír. Egyetlen gyökér szó sok új szót szülhet, és itt kezdődik a nyelvi szórakozás.

vegye ki a gyökér szót “meghajtó.”

Add” r “a végén, és van” driver.”Egy igéből a szó főnévvé, személyré vált.

Ezután adja hozzá az “s” szót az újonnan létrehozott szóhoz, és van “illesztőprogramok.”Varázslatot végeztél, és klónoztál egy magányos embert a szó többes számú alakjával.

változtassa az “i” – t “o” – ra, és “vezetett.”Egy jelen idejű igéből időváltozást vezettél be, és múlt idővé változtattad.

sok mindent megtehetsz a “meghajtó” gyökérszóval, és olyan új szavakat találhatsz ki, mint:

hajtott

vezetés

vezethető

vezethetőség

overdrive

microdrive

és így tovább.

erről szól a morfológia. A különböző jelentések különböző szóformákból származnak. A formákról beszélve, amikor kimondják, ezek az új szavak elkerülhetetlenül másképp fognak hangzani. Erről szól a következő nyelvi jellemző.

fonológia

a fonológia a nyelvi hangok tanulmányozása. És ha valaha is azt szeretné, hogy folyékonyan beszélje a célnyelvet, nagyon ismernie kell a nyelv intonációit, stresszeit, szüneteit, merüléseit és hangjait.

ahhoz, hogy anyanyelvi beszélőnek tűnjön, szavakat, kifejezéseket és mondatokat kell kiejteni, mint ők. Vannak bizonyos hangok és hangminták, amelyek léteznek egy nyelven. Például a spanyol, az olasz és a portugál gördülő “R” – ekkel rendelkezik, amelyek néhány angolul beszélőnek pokoli időt adnak.

az olyan nyelveken, mint az olasz, gyakran csak azt kell megnéznie, hogy egy szó hogyan van írva (morfológia), hogy megtudja, hogyan kell kiejteni. Más szavakkal, ezeken a nyelveken szoros összefüggés van a nyelv írott formája és a beszélt formája között. A francia esetében, bár, gyakorlatilag halott részegnek kell lennie a francia borral, hogy kitalálja, hogyan kell helyesen kiejteni a ” houx.”Egész nap bámulhatod, de ezek a néma levelek nem fognak beszélni veled.

pragmatika

a csendről szólva a következő nyelvi jellemző a nyelv azon részével foglalkozik, amelyet nem beszélnek. Ez egyfajta kacsintás-kacsintás, lökés-lökés aspektusa egy nyelvnek.

mivel a nyelv egy adott kontextusban történik, valójában kétértelműek lehetünk, és még mindig tökéletesen tiszta kommunikációt tudunk biztosítani. Túlléphetünk a nyelv szó szerinti és strukturális formáin. Mondhatunk egy dolgot, és valójában mást is jelenthetünk.

a pragmatika azzal foglalkozik, hogy a jelentés Hogyan tárgyalódik a beszélő és a hallgató között. Amikor a főnöke, miután elolvasta a benyújtott javaslatot, azt mondja: “ez nem fog működni. Menj vissza az első négyzethez, ” kérlelhetetlenül tudod, mire gondol. Nem veszi szó szerint a szavait, és keresi a ” négyzet egy.”Újra kezded.

vagy amikor órákat késel egy randiról a feleségeddel, és azt kérdezi tőled: “tudod, mennyi az idő?”jobban tudod, mint megadni neki a pontos időt. Tudod, hogy egy költői kérdés, ha meghallod.

a pragmatika kölcsönzi a nyelvek könnyedségét, így nem ragadunk meg állandóan annyira szó szerint. Tudod, hogy folyékonyan beszélsz egy nyelvet, ha megérted az idiomatikus kifejezéseket, a szarkazmust és hasonlókat.

most, hogy ismerjük a nyelvek öt jellemzőjét, eljutunk ahhoz a négy módozathoz, amellyel a nyelv elsajátítása megítélhető: hallgatás, beszéd, olvasás és írás.

A négy nyelvtudás

honnan tudod, hogy elsajátítottál-e egy nyelvet?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy válaszoljon. Ez nem egy vagy-vagy fajta dolog. Amikor rátérünk, a nyelv elsajátítása nem dichotómia, hanem kontinuum, és a nyelvtanulók a megszerzés különböző szakaszaiban állnak.

és hogy egy kicsit bonyolultabbá tegyük a dolgokat, négy alapvető nyelvi modalitás vagy készség van: hallgatás, beszéd, olvasás és írás. Szoros kapcsolatban állnak egymással, de még mindig egyértelműen különböznek egymástól. Lehet, hogy gondolt a” nyelv elsajátítására ” a beszédképesség szempontjából, de ez csak egy a négy vizsgált kompetencia közül.

nézzük meg őket.

hallgatás

tudjuk, hogy a hallgatás az első fejlesztendő Nyelvi készség. Mielőtt a csecsemők még beszélni, olvasni vagy írni, ők már bejelentkezett komoly óra hallgat. Meghallgatják a szüleik beszédét, az intonációkat és a szüneteket, és figyelembe veszik a beszélő érzelmeit.

a csecsemőknek ez a “csendes fázisa” van, amikor egyszerűen megadják azokat az aranyos fényes szemeket. Nincsenek szavak. De tudod, hogy valami történik ezekben az agyakban, mert egy nap, csak elkezdenek fecsegni—először valami érthetetlen, majd fokozatosan az első szavaikba lépnek, mint a fából készült szobrok, amelyek lassan az egyes fadarabokból származnak.

a hallgatást gyakran tévesen passzív tevékenységnek tekintik, ahol csak ülsz, és a füledet a hangra irányítod. Akár aludhatsz is, ha akarsz. De semmi sem áll távolabb az igazságtól.

ahhoz, hogy hatékonyan hallgass, valójában meg kell adnod a fókuszodat, és aktívan részt kell venned benne, mert konkrét dolgokra kell figyelned. Milyen dolgokat? Az intonációkat, a motivációkat, az érzelmeket, az ékezeteket és a hang természetes áramlását fogja hallgatni.

egy nyelvnek egyedi zenei jellege van. Nem csak a szókincsről van szó. Ahhoz, hogy folyékonyan legyen, nemcsak a szavakkal, hanem a szavak hangjaival is tisztában kell lennie. És az egyetlen módja ennek a készségnek az, ha időt fektet be mind a hiteles források, mind a tananyagok meghallgatásával.

használhat például egy audio-alapú tanulmányi programot, mint a Pimsleur. Hallgassa meg az ingázás közben. Hiteles anyagokhoz a célnyelv anyanyelvi beszélői által készített podcastokat kaphat. Még a YouTube is sok anyanyelvi tartalmat kínál. (Csak azért, mert hallgatsz, nem jelenti azt, hogy a hangra kell korlátozódnod.)

egy másik nagyszerű forrás a hiteles anyagok meghallgatásához a FluentU.

először nem kell teljesen megértened, amit hallgatsz. Heck, nem is kell kidolgoznia az egyes szavakat. Csukd be a szemed, és tudatosan észre a mártogatós és emelkedik a hang. Figyelje meg például, hogyan alakul a hang a mondat elejétől a végéig.

időt kell fektetnie ebbe. Ez azt jelenti, ha azt szeretné, hogy úgy hangzik, mint egy anyanyelvi beszélő.

beszéd

a beszéd valószínűleg az, amire gondolsz, amikor megemlítjük a “nyelv elsajátítását.”Végül is ez a legélénkebb bizonyítéka a nyelvi szeleteknek. Semmi sem hasonlít a folyékonyan beszélő mandarinhoz, hogy lenyűgözze a randit—ne törődj azzal, hogy amit valójában mondtál, az egyenértékű volt a “Hol van a fürdőszoba?”

ironikus módon, bár sok nyelvtanuló számára a beszéd lehet a végcél, sokan nagyon kevés tanulmányi időt szentelnek ennek. Sok tanuló ehelyett mélyen belemerül a szókincsbe és a nyelvtanba. Nem azt mondom, hogy ne csináld. Ez az, amit mondok: a szókincs minden fronton segít—hallgatás, beszéd, olvasás és írás—, de nem szerez frontális találatot a beszéd fő céljára.

tudod, mi közvetlenül eléri ezt a célt? Valójában beszél a nyelv, minden nyelv-csavaró átkozott!

ahhoz, hogy megtanuljon beszélni egy nyelvet, gyakorolja azt. Talán először érthetetlenül, mint egy kezdő úszó, aki kínosan csapkodja a függelékeket a vízben, de fokozatosan odaér.

a beszéd fizikai jelenség, ezért ténylegesen gyakorolnod kell a vokális együttesedet—a nyelvedet, a szádat, a fogaidat és a szájpadodat—, hogy az anyanyelvűek mozogjanak. Érezned kell, milyen kimondani ezeket a szavakat. Hallanod kell, ahogy beszélsz. Ki kell nyitnod a szádat. És gyakran. Állandóan. Egyszerűen nem lehet megkerülni.

a nyelvtanulókat az állítja meg, hogy a beszéd előtt mindig van valami más, amit meg kell tanulni. Nem akarja elrontani, ezért úgy gondolja, hogy tökéletesen ismernie kell a szükséges nyelvtant és technikákat, mielőtt kinyitná a száját. De ez valóban ürügy arra, hogy ne legyen zavarban. Még akkor is, ha teljesen egyedül vagyunk, zavarban vagyunk, hogy valaki messziről hallja, hogy lemészároljuk egyetlen szó kiejtését.

a babáknak nincs ilyen lógásuk. Fecsegnek, egész nap lemészárolják az anyanyelvüket, miközben az egójuk sértetlen marad. Kérdés, hogy miért tanulják meg a nyelvet?

olvasás

a második nyelven való olvasás az irodalom egész világát nyitja meg előtted.

Képzeld el, hogy képes olvasni és megérteni a klasszikusokat az eredeti nyelvükön. Képzeld el, hogy képes olvasni” a három testőr “az eredeti francia vagy Dante” Isteni Vígjáték ” az eredeti olasz. Nincs semmi, mint egy segítő e művek a nyelv, amelyen írták, mert van néhány dolog, hogy egyszerűen nem lehet megfelelően lefordítani.

szerencsére minden időt tanul szókincs és nyelvtani szabályok minden működik javára szövegértés.

Ezen felül fokozatosan felépítheti megértési képességeit, ha kétnyelvű könyvekkel indul. Ezek olyan könyvek, amelyek a történet soronkénti fordítását adják. Összehasonlíthatja és szembeállíthatja a nyelveket menet közben.

ebben a felépítésben a következő lenne a gyermekkönyvek csak a célnyelven. A gyerekkönyveket elég könnyű lenne elolvasni. Válasszon olyan történeteket, amelyeket ismer, így megszüntetheti a telek kitalálását és a tanulásra összpontosíthat.

ne feledje, hogy csak a célnyelven történő szájmozgatás gyakorlásához próbálja meg hangosan elolvasni az előtted lévő szöveget. Így két legyet ütsz egy csapásra.

írás

sokan úgy vélik, hogy egy másik nyelven való írás képessége a nyelv elsajátításának csúcsa. Lehet, hogy epikus kötetekben gondolkodnak, tudományos jellegűek, olvassák és tisztelik az egyik generáció és a következő.

itt prózaibb kifejezésekről beszélünk.

az írás sok szempontból valójában könnyebb lehet, mint a célnyelv beszéde. Az írott formában a nyelvtanulóknak valóban látható nyilvántartásuk van előttük. Az írott szövegek képlékenyebbek, mint a kimondott szavak. Megkarcolhatja az írott szövegeket, átrendezheti őket, és kijavíthatja az igeidőket és a ragozásokat.

ismét a szókincs és a nyelvtani képzés sokat segít ennek a készségnek a felépítésében.

Ezen felül gyakorolhatja az írást, ha rövid bekezdéseket végez olyan dolgokról, mint:

• My Perfect Day
• my Secret Hobby
• miért szeretem a “Terminator 3”

a munka nem lesz egy lámpatest a nyelvi osztályok a jövőben, de a jó dolog az írás, hogy minél többet írsz, annál jobb lesz a kifejező magát a célnyelven. Ez elkerülhetetlenül segíti a többi kommunikációs készség csiszolását, mint például a menet közbeni beszéd, a mások által írt tartalom megértése és a natív anyagok meghallgatása.

most már sokat tudsz a nyelv elsajátításáról—az ezzel kapcsolatos elméletektől kezdve az anyanyelv és a második nyelv elsajátítása közötti különbségekig, a nyelvek öt jellemzőjéig és a négy csiszolandó nyelvi készségig. Remélem, hogy ez a darab több érdeklődést és vágyat váltott ki benned, hogy megtanuld a világ nyelveit.

mi a FluentU-nál mindig készen állunk arra, hogy segítő kezet nyújtsunk a felfedezés útján.

Boldog tanulás!

Letöltés: Ez a blogbejegyzés kényelmes és hordozható PDF formátumban érhető el, amelyet bárhová elvihet. Kattintson ide, hogy másolatot kapjon. (Letöltés)