mindaddig, amíg hallgató vagy, meg kell elégednie azzal a gondolattal, hogy szabványosított teszteket kell tennie. Akadémiai karrierje során szembe kell néznie azzal a követelménygel, hogy mind a teljesítmény, mind az alkalmassági teszteket elvégezze. Ezért fontos megérteni a teljesítménytesztek és az alkalmassági tesztek közötti különbségeket.
általános iskolai szinten a teszteket referenciaértékként adják be a következő osztályba történő előléptetéshez. Ez a minta a középiskolán keresztül folytatódik, és a középiskolai elhelyezési teszteket a középiskolai szintű felvételi és osztályelhelyezés meghatározása érdekében végzik. Ezenkívül teszteket használnak bizonyos tanfolyamok átadásának vagy kudarcának meghatározására.
Ezen túlmenően a standardizált teszteket további okokból adják be. A középiskolában számíthat arra, hogy gyakorlati ACT vagy SAT teszteket végez, majd megteszi a hivatalos vizsgát az egyetemre való belépéshez. Innentől számíthat arra, hogy további szabványosított teszteket végez annak érdekében, hogy tovább folytassa tanulmányait a posztgraduális szinten.
teljesítmény vs. Alkalmassági Teszt: Mit Mérnek?
hogyan lehet összehasonlítani egy teljesítmény vs. alkalmassági teszt? Az eredmény azt méri, hogy a hallgató milyen tartalmat tanult vagy sajátított el, míg az alkalmasság a hallgató tanulási képességét vagy képességét méri. Az alkalmasság inkább a hallgató potenciáljának vagy jövőbeli képességének vetülete vagy előrejelzése. Az eredmény inkább annak meghatározása, hogy egy hallgató mennyit tanult vagy elsajátított.
teljesítménytesztek
az Eredményteszteket úgy tervezték, hogy felmérjék a tesztelő tudását bizonyos tudományos területeken. Ha belegondolunk az eredmény szóba, pontosan ezt mérik az ilyen típusú tesztek. Az eredményteszt méri a tartalom, a készség vagy az általános tudományos ismeretek elérését vagy elsajátítását.
az Eredménytesztek lehetnek szabványosítottak és formálisak is, de lehetnek az osztályban adott összegző, nem szabványosított értékelések is. Akárhogy is, az ilyen típusú értékelések mérik a tartalom elérését vagy elsajátítását. Ez a fajta értékelés a korábbi tanulásra és tudásra összpontosít.
nem szabványosított teljesítménytesztek
a kevésbé formális, nem szabványosított teljesítménytesztek példái közé tartozik a pszichológiai osztály kumulatív záróvizsgája vagy a matematika tanfolyam végi értékelése. Egy másik példa a Spanish II átfogó értékelése az év végén. Az ilyen értékelés magában foglalhatja a vizsga írásbeli és beszédes részét. Ez a fajta eredményteszt azt méri, hogy elsajátította-e a tanfolyam tartalmát.
Ezek az informális értékelések mérik a hallgató teljesítményét bizonyos tudományos területeken. Meghatározhatják a következő évfolyamra történő előléptetést, vagy meghatározhatják egy bizonyos tantárgyterület átadását vagy kudarcát. Mérhetik a hallgató jelenlegi képességszintjét a tantárgy területén azáltal, hogy teljesítménymérésekkel demonstrálják a készségeket. Példa lehet egy teljesítményértékelés egy olyan nyelven, amelyet tanul.
végül egy nem szabványosított eredményteszt lehet egy speciális készségdemonstráció a harcművészetek vagy az atlétikai képességek képességének meghatározására. Például azok a sportolók, akik abban reménykednek, hogy felveszik őket egy főiskolai labdarúgó-csapatba, egy sor teljesítménytesztet hajtanak végre, mint például a Sprint, az ugrások és az agilitás. Ezek az értékelések mérik és kiemelik atlétikai képességüket. Ha megnézzük a teljesítmény vs. alkalmasság vs. képesség, kapsz különböző eredményeket.
szabványosított teljesítménytesztek
a szabványosított teljesítménytesztek különböznek az informális teljesítménytesztektől, mivel ezeket szabványosítják bizonyos dolgok mérésére. Az ilyen típusú vizsgálatokat csak olyan személyek végezhetik, akiket erre kiképeztek. Továbbá, ezeknek a teszteknek az eredményeit gyakran összehasonlítják a tesztelők életkorával és osztályzatával.
a szabványosított teszt ugyanazt a formátumot, azonos típusú kérdéseket és ugyanazt a tartalmat tartalmazza, függetlenül attól, hogy a tesztet mikor vagy hol adják be, vagy ki veszi a tesztet. A szabványosított tesztek közös jellemzője, hogy mérhetők és számszerűsíthetők. A standardizált tesztek pontszámai számszerűsíthetők, és numerikus mérést eredményeznek, gyakran százalékos, százalékos vagy fokozatú egyenértékűséget.
a standardizált teljesítménytesztek közé tartozik a Woodcock-Johnson teljesítményteszt (WJ), a Peabody egyéni teljesítményteszt (PIAT-R) és a Wechsler egyéni teljesítményteszt (WIAT). Más, ismertebb szabványosított teljesítménytesztek közé tartozik az ACT és a SAT.
miért érdemes Teljesítményteszteket használni?
az eredménytesztből kapott konkrét eredményeket leggyakrabban felvételi vagy középiskolai elhelyezéshez használják. A főiskolák és egyetemek elsősorban azért támaszkodhatnak ezekre az intézkedésekre a pontosság érdekében, mert az eredmények szabványosítottak.
az Eredményteszteket ösztöndíjpályázatokhoz vagy tiszteletbeli társaságokba való felvételhez is fel lehet használni. Mivel ezek a tesztek a korábban megtanult anyagok és tartalmak elsajátítására összpontosítanak, az iskolák támaszkodnak rájuk, mint az akadémiai múlt és a jövőbeli siker mutatójára.
alkalmassági tesztek
míg az eredménytesztek a tesztelő tudásának szintjét vagy az adott tartalom elsajátítását mérik, az alkalmassági teszt a tesztelő jövőbeli tanulási potenciálját méri. Ebben az esetben gondoljon az alkalmasság szóra, amelyet az ember természetes képességeként határoz meg egy készség elsajátítására vagy egy feladat elvégzésére. Ezenkívül ez a fajta értékelés méri a hallgató jelenlegi és potenciális képességét bizonyos feladatok elvégzésére.
az alkalmassági tesztek mérik a tesztelő természetes tehetségét vagy képességeit, és útmutatóként szolgálhatnak a jövőbeli tervezéshez. Az ilyen típusú értékelések tartalmazhatnak egy sor kérdést, amelyekben a vizsgáztató egyszerűen értékítéletet hoz, egyetért vagy nem ért egyet, és az eredmények megmutathatják, hogy milyen típusú karrierlehetőségekre lennének alkalmasak. Ezek a tesztek arra is kérhetik a tesztelőket, hogy jelezzék a preferenciákat.
az alkalmassági tesztek egyéb típusai közé tartoznak a személyiségleltárak. Az ilyen típusú értékelések jelzik a tesztelő személyes preferenciáit és interperszonális erősségeit és gyengeségeit. Ezek a tesztek azt is mérhetik, hogy a tesztelő képes-e összetett problémák megoldására vagy bizonyos feladatok elvégzésére.
miért érdemes alkalmassági teszteket használni?
a középiskolás diákok számára az alkalmassági teszteket széles körben használják, hogy segítsenek nekik meghatározni a jövőbeli tanulmányok útját. Például egy alkalmassági teszt azt jelezheti, hogy a tesztelő extrovertált, és élvezi a nyilvános beszédet. Egy másik tesztelő számára ez jelezheti a komplex érvelés és a problémamegoldás erősségét.
Ezek az eredmények igazodnak bizonyos tanulmányi területekhez és szakmai karrierekhez. Ez különösen hasznos lehet azoknak a hallgatóknak, akik nem biztosak abban, hogy mit akarnak tanulni, vagy milyen típusú középiskolai karriert akarnak folytatni.
alkalmassági tesztek és IQ tesztek
az alkalmassági tesztek és az IQ tesztek közötti fő különbség a tesztek középpontjában áll. Az IQ tesztek a képességek nagyon széles skáláját mérik, és az eredmények jelzik az ember általános intelligenciáját. Lehet, hogy úgy gondolja, hogy ez a teszt a tételek széles körének sekély értékelése.
az alkalmassági teszt azonban a képességek sokkal szűkebb körét méri. Ez a teszt egy meghatározott paraméterkészletet használ, hogy elmélyüljön bizonyos készségterületeken. Bár ez a teszt nagyon specifikus, fontos megérteni, hogy korlátozott abban, amit meg tud jósolni.
teljesítmény vs. Aptitude
hasonlóságok
a legfontosabb hasonlóság az eredményteszt és az alkalmassági teszt között az, hogy mindkettő szabványosítható. Mindkét eredmény felhasználható az erősségek, képességek és az intelligencia részeinek meghatározására a tesztelőknél.
különbségek
a teljesítménytesztek és az alkalmassági tesztek közötti fő különbség az, hogy a tesztek hogyan értékelik a korábban megtanult anyagokat. Az eredményteszt kifejezetten azt értékeli, hogy a tesztelő elsajátította-e a korábban megtanult anyagokat.
az alkalmassági teszt azonban lényegében figyelmen kívül hagyja a tesztelő által korábban megtanult információkat. Más szavakkal, az eredménytesztek a múltbeli tanulást, az alkalmassági tesztek pedig a jövőbeli potenciált mérik.